Magyar Hírlap online

A legszebb a magyar!

Nincsen ebben semmi túlzás, minden magyar tartozik a hazának a címbeli kijelentéssel. Nincs senkinek mérlegelési lehetősége, nincs joga eldönteni, hogy ez igaz-e vagy sem. Ez az állítás nem a szólásszabadság vagy az egyetemes emberi jogok kérdéskörébe tartozik, nem irányul senki ellen, egyszerűen csak egy egészséges társadalom alaptörvénye.

Az a nemzet elveszett, amelynek fiai mást látnak szebbnek. Nincs még egy nemzet a világon, amelynek küldöttei megtennék, megtehetnék azt, hogy büntetlenül, következmények nélkül saját nemzetüket bántsák. Nekünk sem kellene megengedni, hogy állítólagos irodalmi tehetségeink, közéleti önjelölt talentumaink – akik szándékosan vagy véletlenül, de jobbára csak törik az írott és a beszélt magyar nyelvet – folyton a nemzet lejáratásán ügyködjenek, és ezzel szándékosan ártsanak neki. Nem is a már mindenkinek végtelenül unalmas, poros fasisztázásra és szélsőséges címkézésekre gondolok csupán. Többet ártanak a gőgös, alaptalan, primitív, csak maguknak tetszelgő kioktatással, amelyben a nemzetet részesítik. Teszik mindezt némi aprópénzért és talmi díjakért cserébe az arra szakosodott, szellemileg nehezen alulmúlható páholyokban.

Ezektől az agyonfizetett és agyondíjazott szellemi celebektől világjárásuk során egy jó szót nem hallottunk a nemzetről, Magyarországról. Nem volna egyszerűbb, ha már ennyire nem tetszik nekik ez a haza, akkor többet ne is említsék Magyarország nevét, magyarságukat? Ellenünk haragszanak, nem értünk! A magyar társadalom minden rétegéből, csoportjából volna számtalan igazi tehetség, aki meggyőződéssel, boldogan és büszkén, ahogy amúgy az természetes, képviselné hazánkat a nemzetközi irodalmi, kulturális és politikai porondon.

Baj van tehát az alapokkal, kihalt a hazaszeretetre nevelés, és az újra bevezetett szellemi diktatúra kiöli az egészséges nemzeti érzelmeket. Idegen szemléletet akarnak ráerőszakolni egyesek az új generációkra, nemzetfeledtető célzattal. A néhány évtizede még a világ élvonalába tartozó oktatásunk teljes szétverésére pedig sovány vigasz az, hogy ilyen kártékony folyamatok más országokban is fellelhetők Európában. Mert még azokban az országokban sem teheti meg senki, hogy következmények nélkül a hazája ellen fordul. Az mindenütt még a bűntettnél is nagyobb szégyen!

Ritkán volt az ezeréves magyar történelemben akkora kontraszelekció a magyar közéletben, mint az elmúlt húsz évben. A deviánsok, a tehetségtelenek és a félműveltek befolyása érvényesült, a nemzet a mélybe süllyedt… A kommunizmust önmagában még túléltük volna, hiszen a Horthy-rendszer Trianon utáni, kényszeredett, de páratlan nemzetmentő erőfeszítéseinek a nyomait, eredményeit nem lehetett csak úgy eltüntetni egy emberöltő alatt; ám hogy félrevezető módon jött a lopakodó, kurta-furcsa, maszkabálos rendszerváltás ’90-ben, így talán még nehezebbé vált a tisztánlátás és a helyes cselekvés is.

Magyarok vagyunk, azok is szeretnénk maradni itt, ebben a hazában. Sokan és büszkén! Magyar kormányt, magyar kultúrát szeretnénk, sok szép, magyar nyelven beszélő és a nemes magyar kultúrán felnövő magyar gyereket. Ez semmivel sem több és különösebb kívánság, mint ami triviális és alaptétel a világ bármely országában, sőt aki nem így gondolkodik, azt a társadalom ki is közösíti mindenhol. Mi is úgy fogadjuk be a jövevényeket, ahogy az logikus, és ahogyan máshol is teszik: fel kell esküdniük a magyar alkotmányra, és be is kell tartaniuk. Másfajta betelepedés nem lehetséges. Az etalonnak számító Amerikai Egyesült Államokban is az állampolgári eskü után lehet valaki német, ír, kínai otthon meg a klubjaiban, de a közéletben jogilag már csak amerikai. Más érdeket nem képviselhet.

Nem véletlenül telepedtek le őseink a Kárpát-medencében. Addig él a magyar, addig lesz Magyarország, amíg ezt a medencét, a benne lakó magyarokat egy testté forrasztja egy egységes nemzeti érzés. Ezt kell mindenkinek támogatnia, akár magyar, akár más, aki, örömünkre, a magyarsággal szeretne itt élni. Mert itt és most – EU ide vagy oda – csak a nemzeti keretek közötti fejlődési modell tarthatja fenn ezt az országot, a mi hazánkat. Ez egyben minden hazánkban élő ember jól felfogott érdeke is.

Aki ez ellen van: akarva-akaratlan árt az országnak, a magyarságnak.