Magyar Hírlap online

Pécsi sugarak

Úgy tűnik, hiába várok arra, hogy a tubesi radart megakadályozó pécsi civilek folytassák keresztes hadjáratukat a láthatatlan sugarak ellen. Ami nagy kár (és egyben jelentős képmutatásra vall), hiszen a Mecsek alján elterülő város lakói az ő észjárásuk szerint továbbra is borzongató életveszélyben múlatják napjaikat. Bizony, hiszen a település fölé magasodó tévétoronyról nagyságrendekkel több rádiójel érkezik szervezetükbe, mint amit a radarból kaptak volna. A lokátor antennája ugyanis forgó mozgást végez (és a fejük fölött lőtt volna el), a Misina berendezései pedig egyenesen a helységre irányoznak, s rádió- és tévéműsor formájában a nap huszonnégy óráján át okádják a nem kevés teljesítményt a lakóközösségre. S ehhez jönnek még a mentők, tűzoltók, rendőrök, polgári védelmisek, civil légi irányítók (Pogányon), rádiótelefon- és internetszolgáltatók, a civil biztonsági cégek, amatőrök és CB-sek elektromos jeleket kibocsátó antennái.

Rejtély, hogy ennyi borzasztó sugárforrás mellett miként maradhatnak életben Pécs lakói. De az is homályos, hogy a Mecsekért megmozdult civilek miért nem verik érdekükben az üstdobot, indítanak népi mozgalmat mindezek leszereléséért, száműzéséért?

A zsurnaliszta persze tisztában van vele, a katonai lokátor lefutott ügy, de – s a lényeg ebben van – azért időről időre figyelmeztetnie illik a baranyai megyeszékhely polgárait, a magukat felkent hozzáértőknek tartó helyi „szakembereik” finoman szólva is megvezették, élesebben fogalmazva, sík hülyére vették őket. Azaz jobban teszik, ha vigyáznak velük a jövőben. A rádiófrekvenciák ugyanis nem adódnak össze az éterben (általános iskola, nyolcadik osztály), s az eltérő sávokba lőtt teljesítményeknek sincs egy, kijelölt helyen detektálható szaldója. Pedig de szép is lenne, ha az utóbbi megállná a helyét! Mind a tízmillióan a hazai és külhoni állami és maszek rádiósok kontójára üzemeltethetnék otthonukban a mikrohullámú sütőket, a televíziót, a bunkofont és a többi (valóban sugárzó) elektromos ketyerét. Nem lenne más dolgunk, mint a légből kikapni az ingyen érkező – a csekély értelműek képzeletében elképesztően veszélyesnek kikiáltott – energiát! Visszakanyarodva a felütéshez: izgalommal (ám borítékolhatóan hiába) várom, hogy a civilek végre erélyesen föllépjenek az Antenna Hungária és az egyéb hivatásos, valamint üzleti szolgáltatók, a szépszámú pécsi rádióamatőrök, a horvát hadsereg, a pogányi és a tenkesi légi irányító radarok, a (javarészt valóban életveszélyes) mikrohullámú sütők, a mobilcellák és a CB-sek ellen. Ezek ugyanis együttesen nagyságrendekkel több energiát okádnak szeretett városukra, mint amennyit a radar ellőtt volna – a fejük fölött.