Magyar Hírlap online

Örökség díjas kultúrkövetek

Lázár Ádám újságíró, a BBC és a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa

A második világháború után sok ezer magyar menekült élt a romba dőlt Németországban. Szétszórtan, falvakban, tanyákon, kisebb-nagyobb menekülttáborok rozoga fabarakkjaiba zsúfolva tengették nyomorúságos életüket. Ezek a magyarok már 1945-46-ban Passauban, majd Lindbergben, később Bauschlottban, Niederaudorfban és Osterodéban iskolákat alapítottak gyermekeiknek, ahol a tanítás magyar nyelven folyt. Ezek az iskolák azonban – amelyek átmenetileg otthont, tudást és magyar öntudatot adtak több száz menekült magyar fiúnak és lánynak – csupán ideig-óráig működtek. Sem az épületek, sem a tantestületek, sem az életben tartásukhoz szükséges finanszírozás nem volt állandó, akárcsak a fenntartásra szóló szándék.

Az 1956-os menekülthullámot követően ajánlotta fel a bajor kormány, hogy az addig csak ideiglenes otthonokra talált magyar oktatási intézmények egy helyen végleges otthont kapjanak. Nürnberg közelében, egy kis bajor falu mellett, festői vidéken, a Burg Kastl-i várban a volt bencés kolostort úgy korszerűsítették, hogy az megfeleljen egy iskola és egy-egy fiú és leány internátus követelményeinek. 1958-ban aztán megnyitotta kapuit Nyugat-Európa egyetlen folyamatosan működő magyar nyelvű gimnáziuma. 2006-ig, vagyis 48 éven át teljesítette küldetését.
Nézzük meg, kik alapították, kik finanszírozták, és kik tanultak ott.

Ez az iskola a vasfüggöny idején, a világháború és az 1956-os forradalom következményeként külföldre menekült, valamint a történelmi Magyarország utódállamaiból Nyugatra sodródott, az emigrációban szétszóródva élő családok számára jött létre. Magyar betűre, versre, történelemre tanította a gyerekeket, ökumenikus keresztény és magyar szellemiséget, kultúrát és hagyománykincset adott át nekik. Ez a nevelés hatékonyan hozzájárult a külföldre szakadt magyarság identitásának megőrzéséhez.

A hamar ismertté lett intézménybe tódultak az Argentínában, az Egyesült Államokban, Venezuelában, Angliában és a világ más országaiban született diákok. Közülük a legtöbben németnyelv-tudás (és sokan magyarnyelv-tudás) nélkül érkeztek. Voltak olyanok is, akiknek még a szülei sem voltak magyarok. Amikor aztán befejezték középiskolai tanulmányaikat, anyanyelvük mellett kiválóan megtanultak angolul, németül, a nem magyarok pedig népünk nyelvén is. Magyarul nemcsak beszélni – de érezni is megtanultak! És nem csupán érettségit, de olyan nevelést is kaptak, amelynek birtokában jó magyarok, jó európaiak, jó világpolgárok, és ami a legfontosabb, jó emberek lettek.
48 éves működése alatt mintegy 4000 diák járt Burg Kastlba. A fiatalok a kastli éveik után a világ öt kontinensének országaiban szétszórva aktív szerepet vállaltak és vállalnak a külhoni magyar diaszpóra közösségi, hagyományőrző munkájában, a magyar egyesületek, egyházak, óvodák, cserkészcsapatok, tánccsoportok, ifjúsági, irodalmi és kultúrkörök felépítésében, támogatásában és működtetésében. Multikulturális kötődésük mellett magyarságuk megőrzése példa és tanúság lehet a hazai fiatalság identitásának alakításában. Az egykori Burg Kastl-i Gimnázium sikere az időközben létrejött Európai Unió sikere is. Az iskolában a magyar mellett az európai jelleg volt vonzó.

A gimnázium csaknem ötvenéves működése alatt összegyűlt tárgyi hagyatékát, mint például a több tízezer kötetes könyvtárat, érettségi tablókat, néptánckellékeket, évkönyveket részben a határon túli magyar iskoláknak ajándékozták, részben állandó kiállításon Kastlban és a Lakiteleki Népfőiskolán mutatják be. Ezzel a sajátos, történelmünkben egyedülálló oktatási intézménnyel, annak múltjával érdemes lenne részletesebben foglalkozni, diákjairól, azok karrierjéről, sikereikről, olykor tragédiáikról beszámolni. A magyar kultúraőrző törekvés kimeríthetetlen, mindmáig feltáratlan, feldolgozatlan tárháza ez a gimnázium és annak egykor volt diákserege. Élettörténetük, kastli éveik, az alma mater sugárzása, az, hogy a volt diák ma minek érzi magát, köteteket tenne ki. A Kastli Öregdiákok Szövetsége ez év október 24-én Budapesten, az Országházban a Lakiteleki Népfőiskolával közös ünnepséget, megemlékezést szervez Burg Kastl Magyar Gimnázium – a magyar örökség része mottóval. A szövetség céljai közé tartozik a Múlt a jövőért jótékonysági akció, amely anyagi és morális támogatást nyújt a határon túli régiókban élő rászoruló magyar diákoknak.

Minden évben számtalan személyt és intézményt jelölnek a rangos-veretes Magyar Örökség Díjra. 2010-ben ezek közül az egyik a Burg Kastl-i Gimnázium. Az idén 65 éve, hogy megszületett létrehozásának gondolata. De nem a kerek évszám teszi ezt a történetet különösen fontossá. Sokkal inkább az, hogy négyezer olyan diák fordult meg falai között, aki egész életére a magyar kultúra diplomatája, a magyar örökség hordozója lett a világban.

Burg Kastl legendás szellemi műhelye majd fél évszázados működésével megszolgálta az elismerést. Méltán érdemelte ki a minap megkapott Magyar Örökség Díjat.