2010-08-28
Mars a mélyben
Vidáman integetnek a tegnap közzétett fölvételeken azok a chilei bányászok, akik még augusztus 5-én rekedtek a mélyben. A vájárok sorsáról a közönség amúgy csak múlt vasárnap nyert bizonyosságot: akkor derült ki, hogy a férfiak elérték azt a mentőaknát, ahol élelmiszert, vizet, lámpákat, egészségügyi és egyéb, életmentő felszereléseket tároltak. A több mint háromszáz méterrel a talajszint alatt rekedt dolgozókat előreláthatólag négy hónap múlva, karácsony táján tudják a felszínre hozni. Azaz nem elképzelhetetlen, hogy az idén a Jézuska sok Pedrónak, Juannak, Antóniának és Eleonórának bicikli vagy könyv helyett aput hozza ajándékba a fa alá. Talán nem tévedünk sokat, ha azt állítjuk, legyen bármi is a mentőakció végkifejlete, biztos, amerikai film készül belőle. Komor színekkel, szélesvásznon, tömve sztárokkal, ahogy kell. S az is borítékolható, hogy (ha túlélik a kalandot) a díszbemutatóra minden munkás meghívót kap majd.
Miközben a Chiléből érkező híreket olvastam, eszembe jutott egy másik, igaz, nem éppen kéretlen, hanem nagyon is önkéntes elzárkózás, amelyért még súlyos összeget is fizetnek. Az akció június 3-án indult, a moszkvai orvosbiológiai problémák intézetében felépített szimulált űrhajóban. Az 520 naposra tervezett „Mars-utazás” nem az első, 2009-ben már sikeresen végződött egy hasonló – igaz, csak százöt napos – kísérlet. Mindkét akcióban hat ember vett/vesz részt: a jelenlegi legénység három oroszból, egy olasz-kolumbiaiból, egy franciából és egy kínaiból áll. Korántsem zárójelben, érdemes megjegyezni: utóbbi az egyetlen képzett asztronauta, aki a „kilövés” előtti sajtótájékoztatón arról beszélt, hazája hamarosan embert szeretne küldeni a vörös bolygóra. Az érintettek – akikre három-három (!) négyzetméternyi személyes tér jut – a nemzetközi űrállomás, azaz az ISS utasainak életét élik: gondoskodnak magukról, tudományos kísérleteket végeznek és rendszeresen tornáznak. Mindezt holmi hőskölteményként tálalják a lapok. Tudj’ isten, de én a bányászokért jobban aggódom, mint a moszkvai kapszulakísérletben szerzett felismerésekért, noha ez tudományos szempontból óriási szenzáció lenne. A kis Juanoknak és Juanitáknak viszont csak egy apukájuk van – míg a vörös bolygó jó eséllyel öt év múlva is a helyén lesz.
Lázin Miklós András