Magyar Hírlap online

Liberálmaffia

Válasz Papp László Tamás reflexiójára

Ismét lehet antiszemitizmust és fasizmust kiáltani, demokráciából oktatni! Újra lehet elhatárolódásra felszólítani! – bontott pezsgőt a minap Papp László Tamás, a HVG szerzője, mi­után befejezte véleményformáló írását dühvel és gonoszsággal megtelt otthonában. Az évek óta a „velünk élő fasizmussal” és a „hétköznapi rasszizmussal” riogató liberális közíró ezúttal a legutóbbi, az augusztus 25-i Magyar Hírlap hasábjain megjelent Polanski, Zuschlag című publicisztikám miatt tombolta ki magát. És mérge ellenére örömmel kürtölte tele a világot: nincs egy bátor demokrata sem a Magyar Hírlapnál (szerinte!), mert „a lapban visszhang nélkül marad, nem vált ki felszisszenést, elhatárolódást, bármilyen, demokratához méltó gesztust” az írásom. Az elhangzott érvekkel és ellenérvekkel nem kívánok foglalkozni, már csak azért sem, mert PLT lényegi (számára magasztos) célja sem a tartalmi rész cáfolása volt. A harcos liberális tollforgató csupán apropót keresett, hogy ismét riogassa a magyarországi zsidókat, hogy lám csak, virágzik az antiszemitizmus, és kéz a kézben jár a jobboldali értelmiséggel. Mindössze erre kívánok válaszolni.

A saját bevallása szerint függetlenségre törekvő „emberünk” (ő is így nevez, vagyis még egyelőre emberszámba vesz!) azt állítja, hogy az írásomban megjelenő „lázálom” legnagyobb bűne, hogy egy olyan létező, a világpolitikát irányító „zsidó maffia” jelenik meg benne, amely elbánik Polanskival és Zuschlaggal is. A pontosítás kedvéért: a „politikai zsidó maffiáról” egyetlen szó sem esik a cikkemben, ezt csak PLT akarja így látni vagy láttatni. Ha van is ilyen maffia, az sem a politikában, hanem a közbeszédben, a nyilvánosságban működik, és inkább liberális előtagot kapna, erre jó példa PLT cikke is. Ugyanis aki jobboldaliként szájára veszi a zsidó szót, az szerintük máris antiszemita, sőt (és erre is utal PLT reagálása is, holott én egyetlenegyszer sem írtam le ezt a szót) holokauszttagadó. Továbbá: véleményük szerint aki nem liberális, az antidemokrata, legtöbbször pedig fasiszta, azaz stigmát érdemel és hiteltelen. Na ez az igazi liberális szellemi maffia, kedves PLT! Az a szervezett bűnözés, amely mindent megbélyegez és tönkretenni igyekszik, ami nem liberális.

Amikor ilyesfajta válaszreakciókat olvasok a balliberális sajtóban, mindig felmerül bennem: ezek az emberek vagy paranoiásak, vagy nagyon okosak, és tervszerűen próbálják lejáratni a jobboldali írókat. A magyar valóságot szemlélve, illetve a szerző eddigi tevékenységét górcső alá véve sajnos úgy látom, az utóbbiról van szó. A balliberális írástudók nagy árulása, hogy a nemzetben gondolkodó értelmiséget tervszerűen bélyegzik meg a fasizmus és az ehhez köthető szitokszavak tucatjával. És hogy mit is árulnak el ezek a liberális emberek? Ha ez még mindig kérdés maradt, megmondom: paradox módon a szabadságot és a demokráciát.

Elképzelek egy olyan világot, ahol az ilyen emberek gondolatai határozzák meg a demokratikus rendet. A sajtószabadság zászlaja „alól” mondják meg az általuk egyébként lenézett népnek, hogy mit lehet kimondani és mit nem. „Ellenszótárat” szerkesztenek, amelyben előforduló szavak és kifejezések nem használhatóak. Történelemkönyvet írnak, amelyben lévő állításokat megkérdőjelezőkre a börtön vár. (És ez ma már egyes kérdésekben valóság.) Ítélkeznek mindenki és mindenek felett, ami nem liberális, és közben az értéksemlegességről papolnak. Ez a liberális maffia: a nyilvánosság zsarnoka.
A demokráciára hivatkozva, kedves Papp László Tamás, számtalan emberiség elleni bűntettet követtek már el a huszadik század óta. (Megjegyzem, nincs új a nap alatt, már Platón is erre hívja fel a figyelmet a periklészi Athénnal kapcsolatban.) Az igazi paradoxon ez: éppen a szabadságelvűségre hivatkozókat kell a szabadság érvényesülésére figyelmeztetni. Bármily nehéz is elfogadni, kedves liberális, csöppet sem felebarátaim: a szabadság nemcsak azt jelenti, hogy ti valamit szabadon elmondhattok saját értékítéletetek szerint! Hanem azt is, hogy ezt mások is megtehetik.