Magyar Hírlap online

Izland az európai asztalnál

Össur Skarphédinsson
Izland külügyminisztere, a szigetország Magyarországon hivatalos látogatást tett delegációjának vezetője

A várakozások szerint 2011 első felében Izland megkezdi csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval. Szerencsés egybeesés, hogy addigra Magyarország veszi át az unió elnökségét. Nemzeteink mindig jó kapcsolatban álltak egymással. Izlandon jó érzésekkel gondolunk azokra a magyarokra, akik 1956 forradalma után telepedtek le nálunk. Gazdagították társadalmunkat, nem utolsósorban zenei tehetségükkel. Magyarországról a mai napig érkeznek tehetséges muzsikusok, elősegítve zenei kultúránk gazdagítását. Viszonzásul szilárdan támogattuk Magyarország NATO-tagságát. Az utóbbi időben kapcsolatunkat tovább erősítette a geotermikus energia hasznosítása terén kialakuló együttműködés, amelyben Magyarországnak sokkal nagyobb lehetőségei vannak, semmint polgárai gondolnák.

Érdemeken alapuló tagság

Izland az unióval folytatott tárgyalásain nem vár kivételes elbánást – mindössze azt, hogy érdemei alapján értékeljék. Az a tény, hogy kevesebb mint egy év leforgása alatt a múlt hónapban tagjelöltté váltunk, hűen tükrözi: szigetországunk – az európai gazdasági térség és a schengeni térség részeként – már tizenöt éve azon dolgozik, hogy Európába integrálódjon. Ily módon mire benyújtottuk a csatlakozási kérelmet, addigra Izland már a közösségi jogszabályok hetven százalékát átvette. Olli Rehn uniós biztos a csatlakozási folyamatot a maratonfutáshoz hasonlította. Országunk – a fentiek mutatják – már a hivatalos rajt előtt megtette a távolság kétharmadát.

Szellemi örökségünk

Nem nehéz amellett érvelni, hogy helyünk van az európai asztalnál. Azok a telepesek, akik a 9. században Izland felé hajóztak – épp, amikor a magyar is kezdett nemzetté válni – kelta és norvég származású európaiak voltak. Ők voltak azok, akik megteremtették azt az irodalmi hagyományt, amely nemzetünk legjelentősebb hozzájárulása a közös európai örökséghez: az izlandi mondák. Ezek dokumentálják a korai vallási hiedelmeket és a vikingek versekbe öntött gondolatait az ember és a Föld teremtésével kapcsolatban. Ugyanakkor e mondák megőrizték az északi nemzetek középkori történelmének emlékkincsét, amely máskülönben az ismeretlenségbe veszett volna.

Amíg Európa változott, nyelvei továbbfejlődtek vagy eltűntek, addig Izland az eredeti viking nyelv őrzőjévé vált. Ez a nyelv máig minden izlandi anyanyelve. Figyelemre méltó, hogy a klasszikus próza egymástól olyan távol álló ismert alakjai, mint Jorge Luis Borges és William Faulkner a modern regények eredetét az izlandi mondákra vezetik vissza. A kelta költészet és a szövevényes regék északi hagyománya a mai napig ereinkben csörgedezik. Csakis a nemzet lélekszámából adódó hátrány okolható azért, hogy kortárs izlandi írók regényei nem sorakoznak a magyar családok könyvespolcain. Ez könnyen orvosolható uniós pénzek fordításra történő felhasználásával!

Tradíciókra építve

Demokratikus értékrendünk az euró­pai hagyományokban gyökerezik. Parlamentünk, amelyet 930-ban alapítottak, a legidősebb Európában, a viking parlamentek utódja, amelyekről úgy gondolom, hogy a modern parlamenti demokrácia előfutárai voltak. A törvényesség, a szilárd demokratikus intézmények, az emberi jogok tiszteletben tartása és egy jóléti társadalom, amely az átmeneti pénzügyi nehézségek ellenére még mindig a legjobban jegyzettek között van a világon – ezek jellemzik a mai Izlandot. Érdemes megjegyezni, hogy a keresztény hitet már 1000 körül felvettük, nagyjából egy időben a magyarokkal.

Az igazságérzet megléte nem függvénye a méretnek, és országunk sosem félt kiállni más, kis nemzetek azon jogáért, hogy jövőjükről döntsenek. Bizonyítja ezt az a tény, hogy Izland elsőként ismerte el a balti államok függetlenségét az 1990-es évek elején. Akkor ez vitát váltott ki.
A történelem döntésünk helyességét igazolta.

Erőteljes pénzügyi beavatkozások révén rendet raktunk a 2008-as banki összeomlást követően. A Nemzetközi Valutaalap az adatok alapján épp a múlt héten tette közzé, hogy a gazdasági válság az országban véget ért, és öt éven belül Izland azon európai nemzetek közé tartozhat, amelyek tartozásai a legkisebbek.

A fenntarthatóság művészete

A mai világban, ahol a környezetszennyezés és a készletek kimerítése általános, országunk nagy sikereket ért el egy fenntartható társadalom megteremtésében. Kivált két területen rendelkezik Izland olyan tapasztalattal és technológiával, amely az unió nagy hasznára válhat, ezek: a megújuló energiaforrások és a halászat. Egyetlen pillantás az EU halállományára elegendő annak a sötét képnek a felidézéséhez, amit a túlhalászás, sok esetben az állomány megtizedelése okoz. Míg az unió nem tudott fenntartható halászati rendszert kialakítani, addig az izlandi halállományok többsége növekedett, vagy szinten maradt. Példa erre a jól ismert tőkehalunk: azon két halállomány egyike a világon, amely növekszik. Európa jól járna azzal, ha az izlandi modellre építené halászatának jövőjét. Minden európai ország gyarapodna ezáltal – még a tengeri kijárattal nem rendelkező Magyarország is!

A megújuló energia terén Izland vezető szerepet játszik a világon azzal, hogy szükségleteinek 80 százalékát megújuló forrásokból fedezi, víz- és geotermikus energia révén. Már évek óta prédikálunk Európának a geotermikus energiáról, és rendre rámutatunk, hogy a kontinens készlete jelentősen nagyobb annál, mint amit Brüsszel gondol. Ez a legolcsóbb és legtisztább energiaforrás, ami még hozzáférhető, és rendkívül hasznos lehet az EU által 2020-ra kitűzött ambiciózus energetikai célok eléréséhez. Izland olyan mélyfúrásos csúcstechnológia kifejlesztésén dolgozik, amely az unióval való együttműködésben több európai nemzet energiabiztonságát növelné. A mi geotermikus tapasztalatunk megismerése különösen érdekében állhat olyan országoknak, amelyek jelentős hévízpotenciállal rendelkeznek, mint például Magyarország, s ahol ennek hasznosítása megkezdődik Miskolcon és Szentlőrincen.

Halászat: nemzeti-érzelmi ügy

Izland Európában egy erős valuta biztonságát keresi: olyan környezetet, amely elősegíti csúcstechnológiá­jú iparágak fejlődését, amelyek már most az izlandi exportbevételek negyedét adják. Ezen túl várjuk a jövőnket alakító döntések befolyásolásának demokratikus jogát, s azt a hosszú távú biztonságot, amelyet egy kicsi, hadsereg nélküli nemzet élvezhet az erős európai család oltalma alatt.

Lesznek akadályok Izland EU-csatlakozásának útján. A hazai közvéleménynek épp elég oka van, hogy szkeptikus legyen a közös halászati politika vonatkozásában, és tartson attól, hogy taggá válásunk meggyengíti a halállomány feletti ellenőrzésünket. Izlandon a halászat ősidők óta a lakosság betevő falatját jelenti, és fontos helyet foglal el a nemzeti érzelmekben. A csatlakozási tárgyalásokon, amelyek a magyar elnökség időszakában kezdődnek, látni kell majd azt, hogy e kérdés rendezése perdöntő a megegyezés létrejöttében.