Magyar Hírlap online

Hét végi "izgatás"

Tamás Gáspár Miklós a hét végi Népszavában közvetett módon ugyan, de alig leplezhetően uszított. S tette ezt egy kontinensnyi közösség – megfogalmazása szerint a „keresztyén, szabad, egyenlő és hófehér Európánk” – ellen. Nosza, emeljük ki TGM ominózus cikkéből a leginkább elfogadhatatlan részt.

„A világ igenis fölháborodik a sötéten reakciós francia hatóságok fajgyűlölő és fajüldöző politikáján, a bűn melegágya pedig az Élysée-palota és a Matignon-palota, nem a cigánytábor. Ahogy az Evenimentul Zilei nevű vezető bukaresti napilapnak nyilatkoztam augusztus 25-én, Franciaországot nem a romániai és bulgáriai romáktól kell megvédeni, hanem Sarkozy úrtól. (Azt is mondtam ugyanitt, hogy csodálkozom, a boldogtalan romák hogy nem ragadtak még fegyvert, és hogy nem gyújtották még föl keresztyén, szabad, egyenlő és hófehér Európánkat…)”

Azon talán túl is léphetünk, hogy Európában – sok nemzet, etnikum mellett – őshonosnak tekinthetők például a bulgáriai iszlám hitű pomákok vagy a többségében szintén muszlim albánok is, bár egyből adódik is a kérdés: TGM „csupán” azon csodálkozik, hogy a keresztény-keresztyén európai közösségek ellen nem vonultak fegyverrel, gyújtó szerszámmal a boldogtalan romák? Vagy netán ezt a koszovói iszlám hitű albánságra is vonatkoztatni kellene, akik a volt jugoszláv tartományban egyelőre még nem várják tárt karokkal onnan elszármazott cigányaikat?

Ebből is látszik, hogy az általánosítás megengedhetetlen, még Tamás Gáspár Miklóstól is. Egyébként, tőle nem szokatlan módon, ebben a publicisztikájában is fellehetők jogos felvetések. Ám idézett zárójeles mondata (is) tökéletesen elfogadhatatlan. Egyrészt, nemhogy „a romák”, de még egyes romák boldogtalansága sem lehet ok arra, hogy Európa lángba boruljon. Egyes németek boldogtalansága sem volt ok erre korábban… Másrészt TGM rendre nem ítéli el azt, hogy egyes romák például a Nácik haza! blogon rendszeresen fegyverkezésre szólítanak fel a többségi társadalom ellen; de írásaiban az az iránti aggodalom se lelhető fel gyakran, hogy egyes – és hangsúlyozottan csak egyes! – cigány származású országlakosok közösségi portálokon hobbijukként magyarverést (ritkábban -ölést) jelölnek meg.

Roma polgártársaink közül nem kevesen szoktak hivatkozni Gandhira és Martin Luther Kingre. Biztos vagyok benne, hogy e két nagyszerű történelmi személyiség szégyenkezne a cselesen „izgató” TGM vagy a világhálón szabályosan uszítók miatt. Mert a két legenda nem a kettős mércében hitt.