2011-12-28
Gördülő éhségsztrájk
Álláspont
Hol volt, hol nem volt, volt egy egyszer egy belfasti fiatalember. Bobby Sandsnek hívták, és az Ír Köztársasági Hadsereg tagjaként az ír egyesítésért harcolt. Harminc éve már, hogy börtönbe zárták Bobby Sandset, és nem politikai fogolyként, hanem köztörvényes bűnözőként bántak vele. Sands éhségsztrájkot kezdett a Long Keshben, majd 1981. május 5-én, éhezése hatvanhatodik napján, huszonhét éves korában meghalt. Kilenc társa követte az elszánt aktivistát: egytől-egyig éhen haltak a brit fegyintézetben.
Bobby Sands esete az egész világot megrázta, mert az emberek, bárhol éljenek is, tisztelik az eltökéltséget, a halálos elszántságot, a rendíthetetlen hitet. A hősiességet nem kell megmagyarázni. Az IRA héttagú Hadseregtanácsa nem ítélte halálra Sandset, de elvárta, hogy aki éhségsztrájkot kezd, csinálja végig. Az éhségsztrájk afféle utolsó esély a polgárjogi mozgalomban: aki abbahagyja, nevetségessé teszi önmagát, a mozgalmat, a tiltakozás intézményét.
Itt van nekünk ez a Nagy Navarro Balázs, aki most magyar Bobby Sandset játszik harsányan, csörömpölve. Talán az ő Moszkvában pallérozott agyában fogant meg a különös kifejezés, talán nem, végtére is mindegy: „gördülő éhségsztrájk”. Ennek az a felismerés a lényege, hogy minek éhen halni az elveinkért, sőt az éhségsztrájkban még éhezni sem kell. Nagy Navarro újítása a következő: kiáll a tévészékház elé, mondjuk déltől négyig éhezik egy nagyot, aztán leváltja egy másik éhező, és ha már ő sem bírja tovább, érkezik a harmadik. Így kerek a világ: a mozgalom virul, és a hűtő is szépen ürül otthon. Pazar újítás, ismerjük el.
Ha annyira fáj az élet ennek az embernek, nosza, csinálja végig az akciót... Igen, teljesen végig. Vagy ha nem megy, mert éhen halni az elveinkért nem is olyan könnyű, akkor nevezze kis esti ácsorgásnak, ne pedig éhségsztrájknak különös mutatványát.
Mennyire különös ország vagyunk mi, hogy nálunk csak gördülve éheznek a Nagy Navarrók, valóságosan nem.
És mennyire álságos, mennyire farizeus a Lehet Más az Éhezés nevű gittegylet támogatása is. Mindeddig eljátszották néhány száz tagjuknak és néhány tízezer hívüknek, hogy ők aztán mindent pragmatikusan látnak, és ejnye, mekkora demokraták, de most, amikor Nagy Navarro gördülve éhezik, rácsimpaszkodnak a show-műsorra, pontosan úgy, ahogyan a Jobbik rácuppant a gyöngyöspatai balhéra. A cél itt is, ott is: szavazatszerzés. De miután semmi, ismétlem az égvilágon semmi értelmeset nem tudtak a helyszínen mondani – mert hogy rajtuk kívül az egész ország karácsonyra készült – a nagy sebtében felbukkanó Schiffer frakcióvezető bejelentette: szegény éhségsztrájkolókat zenével „kínozzák”, vagyis éjjel-nappal ugyanazt a két dalt nyomják a televízió épületéből, ezért szegényeknek se éjjelük, se nappaluk, már emészteni sem tudnak, nemhogy gördülni az éhségsztrájk farvizén.
Pilhál Gyuri barátunk szavaival élve: eldobom a fogsoromat... Ennél nincs lejjebb, a „zenekínzós” szövegnél egyszerűen képtelenség rosszabbal kirukkolni. Pláne úgy, hogy Schiffer, vérbeli elméleti szakemberhez és szalonjogászhoz illően az Emberi jogok európai egyezményének 3. cikkelyét is szóba hozta. Én azt javaslom Schiffer frakcióvezetőnek, egyszer menjen el a Slayer nevű amerikai tánczenekar estjére, képzelje, ott még fizetnek is a nézők, hogy jól megkínozzák őket. Ahhoz képest két karácsonyi dalocska ártatlan csíny, kis humorbonbon, finom emlékeztető a másként gondolkodók számára, hogy hamarosan megszületik a Megváltó, bármennyire is zajonganak a kerítésnél.
Nagy Navarro azért kezdte gördülő éhségsztrájkját, hogy távozzanak a Lomnici-ügy felelősei. Megtörtént: Élő Gábornak és Papp Dánielnek az állásába került az eset. Hát akkor mi a lópikulát bohóckodik ott Nagy Navarro még most is? Már újabb vezetőket is elmozdítana, ez a válasza. Vagyis igazából esze ágában sincs távozni, feketén-fehéren kiderült.
S hogy mindennek semmi köze a televízió ügyeihez, azt talán mondanunk is felesleges.
De tessék mondani: miért van az, hogy akik bőszen demonstrációkat szerveznek bohócmaskarában, és gördülve éhségsztrájkolnak, egyaránt a Szovjetunióban végezték felsőfokú tanulmányaikat? Ugye, ez véletlen?
Csak kérdezem. Semmi gördülés nincs bennem, pusztán csak kíváncsi vagyok.
Szentesi Zöldi László