Magyar Hírlap online

Ejtőernyősök

Álláspont

A magyar kir. honvédelmi miniszter 1943/9288-as számú, Ellenséges ejtőernyős- és partizánelhárítás című szigorúan bizalmas utasítása a következőket tartalmazza: „Az ellenséges ejtőernyős alakulatok célja, hogy az arcvonalak mögötti területek közigazgatását, csapatait és lakosságát nyugtalanítsák. Az idegen gépből kiugrott ejtőernyősöket le kell tartóztatni és a legközelebbi katonai hatóságnak át kell adni. Az elfogott ejtőernyősök kihallgatásánál kellő eréllyel kell eljárni, miután rendszerint hamis okmányokkal bírnak, és feladatukat majdnem minden esetben hamis vallomásokkal tagadni próbálják. Az ellenséges ejtőernyősök (hírszerzők, agitátorok és szabotőrök) felkutatása, elfogatása, illetve leküzdése alkalmával különös érdemeket szerzett polgári egyének részére fejenkint 50-100 pengő jutalomdíj fizetendő ki.”

Ejtőernyős-elhárításra a jelek szerint megint szükség lesz. Még ítéletet sem mondott fölöttük az ország, de máris szállnak szép sorokban az elvtársak, alig látni tőlük az eget. A Magyar Hírlap friss értesülése alapján az egyetemek gazdasági tanácsai valóságos leszállópályává váltak az elmúlt hetekben: Hiller István (még éppen regnáló) oktatási miniszter elődje, Magyar Bálint adta lehetőséggel élve egy rakás elhasznált kádert pakolt a rektorok nyakába. Nagy Sándor, minden idők főfő-ejtőernyőse, aki valamiféle megszeghetetlen fogadalom révén balkurzus idején zsíros pozíció nélkül nem maradhat, például az ELTE gazdasági tanácsában segíti majd a rektor munkáját. Jó kérdés persze, hogy mivel, hiszen a csecsszopó kora óta KISZ-, majd MSZMP-funkciként nyomuló Alexandrosz nyilván nem filológiai vagy fenomenológiai kérdésekben mutat majd utat. Kinevezést hozott a postás Draskovics Tibornak, az Apró-klán pénzügyesének, a „bármitkapjakisvállalom” örökminiszternek is. Bár Drazsé az MSZP-t maga alá temető bűnlavina elől menekülve három hónapja a rendészeti miniszteri posztról is dobbantott, Hiller mégis őt találta alkalmasnak, hogy Nagy Sándor mellett az Eötvös-tudományegyetem ügyeit egyengesse. A Magyar Nemzeti Bank - a bécsi leánybankból nyolcvanmilliárd forint kitalicskázását szemrebbenés nélkül végignéző - egykori elnöke, Surányi György a Corvinus Egyetem tanácsának egyik székébe huppant bele, míg a minden posztra alkalmatlannak bizonyult Békesi László, a Németh- és a Horn-kormány pénzügyminisztere a Budapesti Gazdasági Főiskola testületébe csücsülhetett.

Csillag „tele van korrupciós ügyekkel” István az Óbudai Egyetemen kezdte meg hűbéresi szolgálatát. De a gulyásleves szakon tudományos és pártkarriert befutó Magda Sándor gyöngyösi elvtárskölyök-neveldéje, a Károly Róbert Főiskola tanácsába is ülhet egy Hiller-deszantos. Mégpedig nem más, mint a kínos családi kötelékek, konkrétan a Koszi-klán nevű, hogy is mondjam, vállalkozói klubba történt beházasodása okán a kormányszóvivői poszttól végül elesett Demcsák Zsuzsa édesanyja, Demcsák Mária.

És hogy teljes legyen a kör, itt van az igazi gyöngyszem, Simor András jegybankelnök esete. Úgy tűnik, neki nem elegendő a közszféra legmagasabb, havi nyolcmillió forintos fizetése, hiszen igényt tart a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanácsadói bérezésére is. Tessék csak elképzelni, amint Simor András bankár és adóilluzionista a Dohnányi-év koncertsorozatáról egyeztet az egyetemi vezetőtársakkal. A kinevezések öt évre szólnak. Csak nem a visszatérésben bíznak a fiúk? A remény hal meg utoljára…
Csak hab a tortán, hogy a Hiller-alakulat megbízási díját az egyetemeknek kell kigazdálkodniuk. A gazdasági tanácsok egyébiránt a Magyar Bálint-féle 2006-os nagy felsőoktatási reform részeként jöttek létre. Feladatuk az egyetemek szakmai, pénzügyi felügyeletén túl az intézményfejlesztési tervek, hitelfelvételek, ingatlaneladások, egyetemi cégalapítások irányítása is. Sejthetjük tehát, hogy miféle küldetése van Hiller ejtőernyőseinek. Reméljük, az elhárítás sem marad majd tétlen.