Magyar Hírlap online

Cserebere gyerekek

Mindig akad egy-két lányos fiú és fiú­sabb lány az óvodában, soha nem is volt és persze ma sincs ezzel semmi probléma. De az, hogy komplett módon helyet cseréljenek a fiúk és a lányok, illetve, hogy maguk az óvónők ösztönözzék a helycserére a gyerekeket, az botrány. Márpedig erre ad utasítást az új, központilag meghatározott nevelési program. Azt remélve, hogy a helycsere majd eltünteti a nemek közötti különbséget a gyerekek tudatában. Igaz, senki sem mérte fel, hogy mi lesz a következménye annak, ha az óvodás fiúk a babakonyhába kéredzkednek, a lányok pedig kimennek az udvarra rögbizni, de felmérések és tanulmányok nélkül is a liberális oktatási filozófia gerincébe tudott kerülni a koncepció. Mint oly sok minden egyébként...

Úgy tudni, hogy a feminista világmozgalomtól származik az ötlet, amely szerint nem szabad hangsúlyozni a gyerekek nemi identitását az óvodai nevelésben. Nyilván az otthoniban sem. A kékharisnyák húsz-hu­szonöt évvel ezelőtti pekingi­ kongresszusán hangzott el először a felhívás, amely egyébként kellően­ aberrált volt ahhoz, hogy a liberalizmus mint ideológiai irányzat szinte pillanatok alatt a magáévá tegye. Azonnal látni, hogy az ötlet nemcsak a család intézménye, ezen keresztül pedig a nemzetek és az önálló kultúrák léte ellen indít támadást, de van benne valamiféle bosszantó ateista gőg is. Mert mi lesz így azzal a bioló­giai küldetéssel, amelyet az Istentől kapott az ember társadalmi és szellemi küldetése mellett? És vajon hová vezet majd a természet törvényeinek egyre arrogánsabb és magabiztosabb felülírása, a teremtő akaratával való állandó szembeszegülés.

Szerencsétlenségünkre éppen nekünk, magyaroknak való ez a program. Óriási gyakorlatunk van már abban, hogyan rendeljük alá magunkat különféle kisebbségek akaratának, és ezt önáltató módon túlélési reflexnek hívjuk! Ennek következtében aligha lázadnak fel majd az új nevelési program ellen a hazai óvodák és óvodapedagógusok, mindenütt van olyan szakember, aki a túlélés kényszerére figyelmezteti őket. Meg az érintett szülőket.

A történet külön bája, hogy a nevelési program társadalmi vitára bocsátott tervezetében nem volt benne a „nemi identitás hangsúlyozásának kerüléséről” szóló passzus. Azt már csak az amúgy is kurtára szabott és látszólagos egyeztetés után tették bele. Akárcsak azt bekezdést, amely szerint kitüntető figyelmet kell fordítani a nevelő munkában a migráns szülők gyerekeire és a migráns óvodások etnikai, nemzeti identitásának megőrzésére.

Ezek szerint tömeges migrációra számíthatunk... No de honnan?! És mi várható, amikor a program mindeközben egy árva szót sem pazarol a magyar gyerekek hazafias nevelésére, identitásuk megerősítésére...