Magyar Hírlap online

Abszolút nullpont

– Ne haragudjon, uram, de ön miért nem dolgozik?

– Köszönöm kérdését, de én nem szeretek dolgozni!

– Nem értem pontosan, milyen munkát nem szeret ön?

– Nézze, semmilyet. Én egyáltalán nem szeretek dolgozni, fáraszt, megerőltet, és még unalmas is.

– Van valamilyen képzettsége, vagy ért valamihez?

– Nem tanultam én semmit, már az iskolában is érthetetlen volt előttem az a sok zagyvaság, olvasni csak úgy betűzgetek, írni legfeljebb ha a nevemet, az is elég.

– Hogyan tudta így elvégezni az iskoláit, hisz írni-olvasni sem tanult meg rendesen?

– Kegyelemből mindig átengedtek, csak hogy mihamarabb megszabaduljanak tőlem.

– De valami szakmát csak próbált kitanulni?

– Próbáltam, próbáltam, de nem tetszett, így aztán ott is hagytam. Nem fogok én naphosszat koszos kézzel rohangálni, úgy nézzek ki, mint valami disznó! Ráadásul korán kellett kelni, én meg késői lefekvő vagyok, mert az éjszakai filmeket is végig szoktam nézni, így aztán nem aludtam ki soha magam, gyakran elkéstem. Ott is hagytam az egész kócerájt az okoskodó mesterrel együtt!

– De miből fog így megélni?

– Csak nem képzeli, hogy éhen
fogok halni? Én is ember vagyok! Hallja? Nagybetűs ember! Jogaim vannak! Ebben az országban több
évtizede ember nem halt éhen,
pont velem kezdenék? Majd csak lesz valahogy! Kapok támogatást meg segélyt, aztán azzal valahogy csak kihúzom!

– De a támogatást és a segélyt másoktól kell elvenni, hogy magának odaadhassák!

– És?…

– Nem gondolja, hogy az a másik sem örömében dolgozik, és különösen nem örül annak, hogy még magát is el kell tartania?

– Nézze, mindig voltak bolond emberek, hajtanak, mennek, mint
a motor, szabad idejük semmi. Én nem ilyen életre születtem! Egyébként a demokráciában annyit megtanultam, hogyha az ilyen igyekvő emberek kevesebben vannak, akkor a többség kiszavazza tőlük magának, ami kell.

– Ha egyszer nem kapja meg a támogatásokat, akkor mihez kezd?

– Elveszem onnan, ahol van! Nézze, azt nem várhatja el senki tőlem, hogy én és a gyermekeim éhezzenek.

– De mások is védik, amit maguknak megteremtettek!

– Ha nálam erősebb, attól nem veszem el!

– De hát ez bűn!

– Az…

– Önt nem zavarná, hogy bűnöző ember lesz? Elveszti a becsületét! Hogyan néz majd az emberek szemébe?

– Nézze, engem nem zavar! Mit tudnék ugyan venni a becsületen?

–  Megvetik majd az emberek!

– Eddig se tiszteltek, ugyan mit veszíthetek?

– Mi élteti még akkor?

– Jó sok pénzem legyen!

– Miből?

– Amiből lehet.