2010-03-06
A szocialisták igazi arca
Elhomályosult szemmel, előrenyújtott nyakkal, torkaszakadtából üvölt, közben hadonászik és elképesztő számokkal revolverezik, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal – az imént éppen 17 százalékos növekedésről szóló mesét harsogott bele a tévékamerába. Az őt kissé szégyenkezve, de szájuk sarkában elnéző mosollyal figyelő baloldali médiaharcosok mégoly baráti kérdései sem tudják megállítani az ijesztő, ám egyszersmind szánalmas, groteszk agresszivitás tombolását.
Törvényszerű, hogy erre a szintre süllyedt a szocialista párt, amelyben jól látható módon háromosztatúvá tették a választási kampány „kommunikálását”. Molnár Csabának az a dolga, hogy üvöltözve verje a mellét, és gátlástalanul hazudozva, fenyegetőzve hasson az alacsony IQ-val rendelkező választókra. Akik a kocsmában „tökös gyereket” kiáltanak, s elismerően csettintenek az üres erődemonstráció láttán.
A szocialisták kampánystratégái a jelek szerint ügyelnek arra, hogy ennek az anakronisztikus stílusnak semmilyen látható érintkezési pontja ne legyen azzal az amerikai stílusú, édeskés miniszterelnök-jelölti kampánnyal, amelynek a mosolygós zsúrfiút játszó Mesterházy Attila a főszereplője. A kampánynak ehhez a vonulatához a szocialisták átvették a Magyarországon idáig egyedül a Fidesz-gyűléseken alkalmazott díszleteket, és a hallgatóságot a szónok körül helyezték el. Kihívó pimaszság. Az MSZP barátságos arcának megmutatására tervezett show, Mesterházy folyamatos násztánca a kivezényelt pártkatonákkal megint egy másik, az első csoportnál némileg magasabb IQ-val rendelkező, roppant hiszékeny választói rétegnek szól.
Mind Molnár, mind Mesterházy tisztában van azzal, hogy szerepet játszik. Pártfeladatot kaptak, amelyet – tetszik, nem tetszik – végre kell hajtani. (Molnárnak nagyon tetszik, Mesterházynak ellenben láthatólag nyűg.) Kettejük kampánystílusának egyetlen közös eleme van: a Kádár-korszak agitprop stílusában folytatott folyamatos hazudozás. Molnár Csaba komikus lódításai mellett érdemes megnézni a kampányra eddig minden más pártnál többet (a Fidesz költségeinek csaknem a dupláját) költő MSZP videohirdetését, amellyel elárasztotta a médiát. „Vessünk véget az ország megosztottságának” – mondják, miközben saját programjuk kifejtése helyett azzal foglalkoznak, hogy átlátszóan hazug ürüggyel, sőt ürügy nélkül is éjt nappallá téve gyalázzák, rágalmazzák, mocskolják az ország polgárainak túlnyomó többsége által rokonszenvvel kísért Fideszt. Kinek jó ez? Az országnak? A baloldalnak? A választóknak? Meg merem kockáztatni: a szocialistáknak?
Az MSZP magas IQ-jú, ám alacsony erkölcsi érzékű értelmiségi holdudvara odáig ment, hogy a diktatúra melletti titkos hitvallásként ostorozza Orbán Viktor azon beszédét, amelyet a Kötcsén rendezett polgári pikniken tavaly szeptemberben mondott el. Nos, uraim, én ott voltam. Láttam és szinte fizikailag éreztem a Dobozy-kúria kertjében felállított hatalmas sátor alatt ülő több száz konzervatív értelmiségi megkönnyebbülését, amikor a pártelnök elmondta: ideje véget vetni a magyar politikai életet eredménytelenné és a választópolgárok előtt hiteltelenné tevő pártok közötti acsarkodásnak. Az országnak arra van szüksége, hogy egymás lejáratása helyett egyetlen közös centrumból építsük újjá a gazdaságot és a társadalmat.
Ha az elmúlt években elhangzott Magyarországon olyan politikai szónoklat, amellyel pártállásra való tekintet nélkül egyet lehet érteni, Orbán kötcsei beszéde az volt.
Higgyék el, a hat számjegyű honoráriumokkal lelkesített „baloldali” értelmiségiek is tisztában vannak azzal, hogy se a szónoknak, se a szónoklatnak nincs köze a diktatúrához. A közös centrumból, szélsőségek nélkül végzett országépítésből azonban nem lehet júdáspénzt kasszírozni.
De még nem beszéltünk a szocialisták „harmadik típusú” kampánystratégiájáról, pedig – el kell ismerni! – annak vezéralakja nem hazudik! Sőt… Ez bizony az MSZMP múltjával soha szembe nem néző MSZP valódi képviselője: Gyurcsány Ferenc. A tudatos hazugságról, a csalásról, a választók bizalmával való visszaélésről szóló mocskos őszödi beszéd szelíd esti mese volt az egykori miniszterelnök Szombathelyen meghirdetett eszelős gyűlölet- és rombolásprogramjához képest. A következő kormány ellen a magyar társadalom érdekeire rá se hederítő, öncélú, szadista háború meghirdetésével Gyurcsány végleg kiírta magát az európai politikából. Mesterházy bájgúnárjeleneteit és Molnár otromba kocsmai hetvenkedéseit nyugodtan le lehet venni a műsorról. A szavazók április 11-én remélhetőleg tudni fogják, hogy a szombathelyi őrjöngés a szocialista párt igazi programja.
Gereben Ágnes