Magyar Hírlap online

Sarkosan fogalmazva

Idősebb olvasóim bizonyára emlékeznek még a Rákosi-kor egyik jelszavára: „Termelj többet, jobban élsz!” Termeltek is, mint a güzü, a sztahanovisták különösen, ők valamivel tényleg jobban is éltek. A mennyiség a marxizmus szerint előbb-utóbb átcsap minőségbe – de sajnos ez a tétel sem igazolódott. Akkoriban a kommunista párt hivatalos neve Magyar Dolgozók Pártja volt, és mivel mindenkinek dolgoznia kellett, a „széles tömegek” mind a Párt mögött álltak. Azóta a „dolgozó” mint fogalom szinte eltűnt, vele együtt a „munkás” és a „munkásosztály” is. Mellesleg maga a munka is eltűnt, termelnénk most is többet, de miből, és aztán hol adjuk el – ez itt a bökkenő. A The Economist című lap budapesti keltezéssel az európai cigányok helyzetéről ad áttekintést, megállapítva, hogy a kelet-európai cigányok a kommunizmus idején jobban éltek. Némi túlzással hozzátehetjük, hogy nem csak ők, hiszen a „tervgazdálkodás” nagyjából egyenletes szegénységet eredményezett, leszámítva a pártbürokrácia kivételezettjeit. Az igazságos vagy igazságosabb társadalom minden tisztességes ember vágyképe, csak az a baj, hogy a szegénység arányos elosztása még soha, sehol nem teremtett virágzó gazdaságot. Az Orbán-kormány most szembesül azzal a problémával, amit már sokan átéltünk kicsiben, amikor használt autót vagy „felújítandó, de jó állapotú” lakást vagy házat vettünk. Az autó az átvétel után rögtön lerobban, a lakás vagy ház rejtett hibái pedig a tönk szélére juttatják az új tulajdonost. Több évtizedes javítgatás után ott tartunk, hogy legszívesebben eladnánk az autót vagy ingatlant, és elköltöznénk, mint a cigányok, de az országot már eladták, és nekünk nincs hová mennünk, meg hát nem is akarunk, mert ez a hazánk. Fölöslegességünk érzése azonban nyomasztó, akár adófizetők, akár segélyből élők, ügyfelek vagy hiteltörlesztők vagyunk: termelnénk többet, de miből, és dolgoznánk is, de hol? Nem irigylem a kormányt.