Magyar Hírlap online

Kínai innováció: sorsjegy az éttermi számla

Az olimpiára minden részt vevő ország nyelvét beszélni fogja a rendőrök egy-egy csoportja

Petőfi szobra Pekingben A szerző felvétele

A pincér vigyáz a ruhánkra: vászon zsákot húz a székre tett zakóra, az éttermi számla egyúttal kaparós sorsjegy is, íme az elmúlt hónapok néhány újdonsága Pekingből.
Nyerni mindenki szeret, akár kínai, akár nem. A kínai adóhatóság pedig azon dolgozik, hogy minél kevesebb bevétel legyen eltitkolható. Ezért találták ki, hogy az éttermi számlákra kaparós sorsjegyet nyomnak. A pincér összeszámolja a fogyasztást, a vendég pedig az összegnek megfelelően különböző névértékekben hivatalos számlát kap. Van tíz-, húsz-, ötven- és százjüanos is.
A számlák jobb felső részét a fizető vendég lekaparja, és az alatta lévő szövegből megtudja, hogy nyert-e. A kaparás úgy történik, mint a világon bárhol, a pénz harmadik oldalával vagy azzal, amivel tudunk, akár körömmel is. A legtöbb számlán a kaparás után az olvasható, hogy köszönjük, nem nyert, de vannak nyertesek is, akik ötven-, száz-, kétszáz jüant kapnak váratlanul (nálunk hogyan fogadná e kombinációt a közönség).
A kabátunkat az étteremben általában nem fogasra, hanem a szék karfájára tesszük. A pincér egy vászonzacskót húz rá, hogy ne koszolódjon, és ha a mosdóba megyünk, nehezebben lehessen lopni a zsebeiből. Ez utóbbi ugyan ritka, de a megelőzés is fontos. Talán a vászonborítás az ételszag ellen is véd némileg.
Pekingben főleg a Vangfucsing sétálóutcában, de más, nagyobb forgalmú helyeken is vannak olyan fiatalok, akik megszólítják a gyanútlan külföldi járókelőket, azt kérdezve angolul: "Melyik országból jöttél? Hogy érzed magad? Diák vagyok, hadd mutassak neked festményeket, amelyeket a mesteremmel készítettünk. Érdekelnek-e igazi szép kínai festmények, olcsón?" Ha a külföldi igent mond, elhívják egy lakásba vagy műterembe. Ott általában megjelenik a "mester", aki felmagasztalja a képek szakmai minőségét. A képek nem mindig színvonalasak, azonban mindig drágák. Amikor a külföldi nem akar vásárolni, vagy sokallja az árat, elmondják, hogy ők mennyire szegények, és nekik élelmiszerre kell a pénz. A külföldi, ha nem vásárol, nehezen szabadul, de megijedni nem kell, bántódása nem esik.
Petőfi Sándor költőnket már a kínai iskolákban is tanítják. Az egyetlen költőnk, akinek minden versét lefordították kínaira. Mellszobra Pekingben, a Lu Hszun Múzeum udvarán látható, a tárlókban pedig több emléket őriznek róla. A szobor környéke a magyar–kínai kapcsolatok egyik helyszínévé vált.
A pekingi autóbusz- és taxisofőrök önvédelmi kiképzést kapnak a 2008-as pekingi olimpia idejére. A rendőrség és a katonaság mellett a civil lakosság egy részét is megtanítják arra, hogy mit tegyen egy váratlan provokáció elhárítására. A rendőrök komoly nyelvtanulásba kezdtek, mert az olimpiára minden részt vevő ország nyelvét, így a magyart is egy-egy kis csoportjuknak legalább alapszinten meg kell tanulni.