Magyar Hírlap online

Makó = Hagymatikum és hagyomány

A gyógyulni vágyók harmincöt kezelőben vehetnek igénybe különféle terápiákat, egy részüket egészségpénztári támogatással

Az Európai Unió ezüstérmes virágos városa, a hagymájáról híres Makó immár fürdőváros. Az elmúlt év őszén elhunyt Makovecz Imre építész tervezte Hagymatikum a Dél-Alföld legújabb gyógy- és élményfürdője. Az Új Széchenyi-terv keretében megépült 3,6 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően a város nemzetközi színvonalú fürdővel gazdagodott, amely száz embernek ad közvetlenül munkát.



Birtokba vehették a fürdőzők a minap – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) segítségével elkészült – Makói Gyógy- és Termálfürdőt. Fejlesztése a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­rium segítségével az augusztusi tűzeset ellenére is huszonhat hónap alatt befejeződött. Az Új Széchenyi-terv keretében megvalósuló 3,6 milliárd forintra tervezett, végül majd négymilliárdos fürdőberuházáshoz a makói önkormányzat több mint másfél milliárd forintot nyert a Dél-alföldi Regionális Operatív Program pályázatán.

Az NFM arról tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy a fejlesztés hozzájárul a város és a térség versenyképességének növeléséhez és a foglalkoztatottság bővítéséhez. A fürdőben száz ember dolgozik majd alkalmazottként, de a turisztikai nagyberuházás néhány éven belül további négyszáz-hatszáz munkahelyet teremt közvetetten a vendéglátás, a kereskedelem és a turizmus területén. A vendégszám nagyarányú növekedésére számítanak, hiszen az előzetes becslések szerint legalább 25 százalékkal nő a külföldi látogatók száma.

A Makovecz Imre Kossuth-díjas építész által tervezett fürdő a világhírű építész életművének egyik utolsó munkája. Formáját a Makovecz Imre épületeire jellemző ívelt kupolák, égbe törő oszlopok és ragasztott fa tetőszerkezetek határozzák meg. Az épület hangulatát különlegessé teszi az is, hogy az óriási fafelületek mellett hatalmas üvegablakok bocsátják be a napfényt.

Kovacsics Imre, a létesítményt üzemeltető Spa Hungary Holdig Zrt. vezérigazgatója a Turizmus.com szerint a fürdőbejáráson elmondta: a 12 ezer négyzetméteres alapterületű, nyolcszáz négyzetméteres vízfelületű komplexum nemcsak szolgáltatásaival, de unikális építészetével is csábít majd. Makó fürdővárosi jó hírét a település arcaként a jövőben a város neves szülötte, Szentpéteri Csilla zongoraművész is szerte viszi a nagyvilágba.

Az egyidejűleg 1200 vendég kikapcsolódását szolgáló fürdőt a Spa Hungary Holdig Zrt. üzemelteti. A komoly gyógyászati kapacitást jelzi, hogy a gyógyulni vágyók 35 kezelőben vehetnek igénybe különféle terápiákat, egy részüket OEP-támogatással, mindössze egy gombóc fagylalt áráért. A gyó­gyászat – amely minősített gyógyvizű bel- és kültéri medencével is rendelkezik – kuriózuma a marosi gyógyiszappal végzett iszapkád-terápia. A Makovecz-architektúrának köszönhetően önmagában unikális élményfürdőhöz kapcsolódó szaunavilág is tartogat egyedi újdonságot. Minden szaunája más és más, köztük igazi különlegesség a fekvő pados. A legnagyobb alapterületű makói szauna pedig a rendszeres szeánszok színhelye, a helyszínhez kötődve hagymás növényekkel aromatizált felöntésekkel szolgál. A felfrissülést szaunabár is segíti. A kikapcsolódást többféle sportolási és játéklehetőség egészíti ki, többek között aerobikterem, pingpongasztal, biliárd és csocsó. A család- és gyermekbarát létesítményben külön élménymedence szolgálja az apróságok biztonságos kikapcsolódását, mellette felszerelt játszószobában, illetve beltéri játszótéren animátorok kötik le a gyerekeket, amíg a szülők wellnesseznek vagy kezeléseket vesznek igénybe. Kovacsics Imre, az üzemeltető cég vezérigazgatója a fürdő különleges vonzerejéből kiindulva akár évi hatszáz-nyolszázezres látogatottságot sem tart elképzelhetetlennek. Egy közelmúltban végzett piackutatásra alapozva a fürdőt hatvan-hatvanöt százalékban a környékbeli országokból érkezők töltik majd meg, elsősorban a szomszédos Szerbiá­ból, Romániából, s várhatóan csupán a vendégek harminc-harmincöt százaléka lesz belföldi fürdőző.

Makón egyébként további turisztikai beruházások is zajlanak: 1,3 milliárd forintból – szintén uniós támogatással – megújul a belváros, és hamarosan egy ötszázmillió forintos turisztikai fejlesztés is elkezdődik a Maros-parton. Itt a tavaly átadott ártéri kalandpark, amely a folyó felett átívelő canopypályával (hosszú és meredek kötélen végigcsúszni a lombok felett), felnőtt- és gyermek-kalandpályával rendelkezik, tavaszra nyolcszáz méter hosszú lombkoronasétánnyal egészül ki.

Elkészült a hagymás hagyományokra, a város híres szülötteire alapozott új városimázs-koncepció is. Új logó is készült, amelynek összefonódó motívumai is a hagymagerezdek, és a vízhullámokra emlékeztet.