Magyar Hírlap online

Emlékezés az ipari katasztrófákra

A vörösiszap sújtotta Devecseren és kolontáron Világtalálkozó megrendezését javasolja a budapesti gazdasági főiskola

A Budapesti Gazdasági Főiskola egy tanulmányában az ipari katasztrófák sújtotta települések világtalálkozójának megrendezését javasolja Devecseren, illetve Kolontáron.



A vörösiszap pusztítását és a helyreállítást bemutató tematikus útvonal kialakításáról, ipari katasztrófák sújtotta települések világtalálkozójáról, valamint katasztrófaelhárítással, táj- és épített környezet rehabilitációval foglalkozó nemzetközi konferenciák rendezéséről ír egyebek mellett a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) egy turisztikai tanulmányában.

A tanulmányt a főiskola Turizmus Intézeti Tanszék oktatóinak és hallgatóinak egy csoportja készítette Devecser és Kolontár számára, s átadták a települések képviselő-testületeinek.

A Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Karának Turizmus Intézeti Tanszékének vezetése a katasztrófát követően elhatározta, hogy csatlakoznak a vörösiszap sújtotta Devecsert és Kolontárt támogató intézményekhez, személyekhez. A tanszék dolgozóinak és hallgatóinak egy csoportja úgy döntött, szakterületükön próbálnak meg hozzájárulni az újrakezdéshez, így elkészítették a katasztrófa által leginkább sújtott két település természeti és kulturális adottságait, vonzerőit feltáró tanulmányt, amelyben meghatározták a települések turisztikai fejlesztési lehetőségeit is.

A dolgozat a meglévő értékek (Széki-tó, Somló-hegy) hangsúlyozása mellett számtalan kialakítandó látványosságot, hagyományteremtő programot javasol. Ezek egyike az ipari katasztrófák sújtotta települések világtalálkozójának megrendezése Devecseren, illetve Kolontáron.

Az elképzelés szerint Csernobil, Bhopál, Fukushima és még számos más település képviselői a nemzetközi média figyelme mellett együtt hívhatnák fel a világ figyelmét a felelős ipari termelés fontosságára.

A tanulmány nyomán a városok együttműködésének köszönhetően európai jelentőségű múzeum jöhetne létre Magyarországon, amely eredeti dokumentumokon, fotókon, tudósításokon keresztül mutatná be a történelem legnagyobb ipari katasztrófáit. A tárlat ugyanakkor felmutatná a katasztrófát követő emberi reakciókat is: az önkéntesek áldozatvállalását, az összefogások eredményeként gyűjtött adományokat, segélyszállítmányokat. A múzeum különteremben foglalkozna a Kárpát-medencében történt ipari katasztrófákkal: az 1998 májusában bekövetkezett cipermetrinszennyezéssel, amely a Duna élővilágában végzett hatalmas pusztítást, valamint a 2001-es tiszai ciánmérgezéssel, amely a Tisza és a környező folyók élővilágát pusztította el szinte teljesen.

A hazai turizmus elősegítése érdekében a BGF oktatói és hallgatói az érintettekkel párhuzamosan gondolkodva tematikus útvonal kialakítását javasolják, amely a katasztrófa állomásait érintve mutatja be az azt megelőző állapotot és a következményeket.

Évente megrendeznék az emlékezés napját, amely ünnepélyes keretek között adna lehetőséget az együttérzés kifejezésére, valamint létrehoznának egy emlékcsarnokot, amely fotók, újságcikkek, filmek, filmhíradórészletek segítségével mutatná be az eseményeket, interjúk készülnének a települések lakosaival is, akik saját szavaikkal mesélnék el a velük történteket.