Magyar Hírlap online

A magyar kártya és a svájci függetlenség

A jómódú ország hétszázadik évfordulójára megépítettek egy túraútvonalat, amelyből minden polgárra jut öt milliméter szakasz

Közép-Svájc ragyogó szépségű központjából, Luzernből a Vierwaldsätti-tavon hajókázva juthatunk el az ország bölcsőjeként számon tartott Rütli-mezőhöz. A legendás íjász, Tell Vilmos nyomában barangolva az alpesi tájban és – ennek mintegy kontrasztjaként – mediterrán klímájú öblök látványában gyönyörködhetünk. Idén két nem mindennapi jubileumra készülnek errefelé, hiszen Altdorfban ötszáz éve van műsoron a Tell-történet, a kicsit távolabbi Interlakenben pedig éppen száz esztendeje rendeznek Tell Szabadtéri Játékokat. S ha már az évfordulók ünneplésénél tartunk: az elmúlt évben sem maradtak ki belőle.



Svájc születésének hétszázadik évfordulójára 21 éve megépítettek egy 35 kilométeres túraútvonalat, amelyből jelképesen minden egyes svájci állampolgárra jut öt milliméternyi szakasz. „Svájc útja” Rütlitől Brunnenig vezet, körben az Urni-tavon. Érinti Altdorfot, a Tell-legenda kulisszáit is.

Schiller drámája nyomán váltak Európa-szerte híressé a Tell-történet szereplői – a „magyar kártya” felsői és alsói révén nálunk az irodalmat kevésbé kedvelők körében sem ismeretlenek. A zsarnok Gessler Hermann (piros felső) és lovásza, Harass Rudolf (makk alsó) mellett a szabadságért küzdő svájci hősök arcképeit forgathatjuk zsugázáskor a kezünkben. Stüssi vadászt (tök felső), Rudenz Ulrichot (zöld felső), Kuoni pásztort (piros alsó), Reding Itellt (tök alsó), Fürst Waltert (zöld alsó), no és persze a makk felső arcát adó Tell Vilmost.

A mondát feldolgozó Schillerről egy tóparti sziklát is elneveztek az író századik születésnapján tartott ünnepségek alkalmával. Ám az a legenda, miszerint Friedrich Schiller itt járt volna, hamis. A „sztorit” valójában költőtársa, Johann Wolfgang Goethe mesélte el neki, aki – Lord Byronnal, Viktória brit királynővel és II. Lajossal, a bajor „mesekirállyal” egyetemben – e táj szerelmeseként többször megfordult a vidéken.

Rütlinél szállunk ki a hajóból – az öt felújított ódon gőzhajó egyikéből – a Vierwaldstätti-tó déli nyúlványának számító Urni-tó kikötőjében. Autóval erre nem is lehet közlekedni. A legenda szerint itt, a Seelisberg alatti mezőn kötöttek egykoron hűségesküt Schwyz, Uri és Unterwalden (ma kettéváltan: Obwalden és Nidwalden) kantonok. Bár az időpontról még ma is vitáznak, 1291. augusztus 1-jét tekintik hivatalosan Svájc megalakulása dátumának. A szövetség akkoriban merész szembenállás volt a Habsburgokkal.

A svájci szabadságharc ezzel vette kezdetét, s a kantonokhoz később továbbiak csatlakoztak, mígnem 1353-ra nyolc tartomány és három város – Luzern, Zürich, Bern – szövetségéből létrejött a Svájci Konföderáció. Tell Vilmos története szerves része a szabadságért folytatott háborúnak, hiszen Tell fellázadt Gessler Henrik a Habsburgok helytartója ellen, aki büntetésből arra kényszerítette az engedetlen íjászt, hogy saját fia fejéről lőjön le egy almát.

Svájc útján tovább haladva Rütli után a következő állomás Bauen.
A mediterrán hangulatú kis üdülőfalu szülötte Alberik Zwyssig, a svájci nemzeti himnusz komponistája. Egykori házában ma gourmet vendéglő üzemel, melynek vendégkönyvébe a következő mondatot írtuk: „Nekünk is himnuszt kellene komponálnunk az ínyencségekről, ami itt a tányérunkra került.”

Flüelen és Sisikon között elhaladunk a Tell-kápolna mellett (itt ugrott a partra Tell Gessler csónakjából), Altdorfban a főtéren pedig megláthatjuk az íjászt és fiát ábrázoló híres szobrot, mely Svájc egyik legnagyobb turisztikai látványossága. A legenda szerint Uri kanton fővárosának határában játszódott a nevezetes történt a nyílvesszővel és az almával.

Idén nagyszabású jubileumra készül a helyi Tell-színház, hiszen ötszáz éve, 1512 óta rendszeresen eljátsszák itt a Tell-történetet. Augusztus 18. és október 20. között többször is műsorra tűzik Schiller drámáját. Az interlakeni Tell Szabadtéri Játékok pedig százéves évfordulóját tartja szintén az idei esztendőben.

Ám ki ne hagyjuk a sorból Bürglen városkát sem! A monda hősének szülőhelyén működik a Tell Múzeum, ahol nem titkolt nemzeti büszkeséggel mutatják be azokat a művészeti alkotásokat, dokumentumokat, és különféle tárgyakat, amelyek szerte a világban a svájci függetlenség szimbolikus alakját idézik. Mi is felajánlhatjuk ezen intézménynek a magyar kártyánkat. w