Magyar Hírlap online

Zivatart hozó netpincér

Az öt nagy internetes keresőprogram több áramot fogyaszt egy év alatt, mint hazánk éves áramtermelése

Hogyan függ össze egy pizza internetes rendelése, és az, hogy nemrég nyári zivatar áztatta a fővárost? A megbolondult időjárás a globális felmelegedés egyik következménye, amelyhez ha csupán kismértékben is, de maga az éhes számítógép- felhasználó is hozzájárult. Hogyan?

Ha valaki beírja egy keresőprogramba, hogy pizza-házhozszállítás Budapesten, akkor szemvillanás alatt olvashatja azon fővárosi éttermek listáját, ahonnan az ételt megrendelheti. Kevesen gondolnak bele abba, hogy néhány kattintással a világ valamelyik távoli pontján működésbe hoznak egy szervert, amely a kért információ továbbításához áramot fogyaszt. A világszerte működő szerverközpontok nemcsak hatalmas energiaigényűek, hanem az ott elhelyezett berendezések is rengeteg hőt termelnek. A nagyobb farmok annyi forró levegőt bocsátanak ki a környezetbe, mint egy kisváros.

Ételt rendelünk, vásárolunk, ismerkedünk, „beszélgetünk”, levelet, képeslapot küldünk, egy kattintással bárkinek megmutathatjuk a világ másik felén a fotóalbumunkat az internet segítségével.

A net ma már sokak számára ugyanolyan lételem, mint egykor volt a távíró vagy később a telefon. Az internetszolgáltatók számára az elmúlt években a megnövekedett fogyasztói igények kielégítése jelentette a legnagyobb kihívást. „Az adatforgalom sebességének fokozása mellett a felhasználók számának ugrásszerű gyarapodásával hatalmas tárolókapacitást kell biztosítani a netezőknek leveleik, fényképeik és egyéb adataik megőrzésére. A szolgáltatók ennek érdekében a világ számos pontján úgynevezett szerverfarmokat létesítettek” – mondta el lapunknak Máté István Zsolt igazságügyi informatikai szakértő. Hatalmas ipari csarnokokban, több ezer négyzetméteren, számítógépek sokasága kezeli, tárolja az üvegszálas optikai kábeleken vagy éppen műholdon keresztül továbbított információkat. Az adatok ezek között a szerverközpontok között úgy „közlekednek”, mint az autók egy tízsávos autópályán. A forgalmat a sztrádákhoz hasonlóan bizonyos csomópontokon úgy irányítják, mint a közúti közlekedést a villanyrendőr. Az Európából Észak-Amerikába tartó adatforgalom fő továbbító központja Hollandiában van. A tengerentúlon, valamint kontinensünk fejlett nyugati részén számos szerverfarm létesült, ahol az internet adatforgalmát tárolják. A szakértő szerint a szolgáltatók számára hatalmas kihívás ezeknek a központoknak a működtetése.

A szakember kiemelte: a szerverfarmok telepítésénél két fő szempontot vesznek figyelembe: az üvegszálas gerinchálózat közelségét és az áramellátás biztosítását. Az elmúlt években egyre több szolgáltató telepíti adattároló központját vízi erőmű közelébe, részben az adatpark villamosenergia- szükségletének, részben a szerverfarm hűtésének biztosítására.

Az öt legismertebb keresőprogram: a Google, a Yahoo, az MSN, az AOL és az Ask több áramot fogyaszt egy év alatt, mint amennyi hazánk egész éves áramtermelése. Becslések szerint egyetlen esztendő viszonylatában csak a Google energiaszükséglete kimeríti a paksi atomerőmű éves termelését.

Máté István Zsolt megjegyezte, hogy a hatalmas áramszükséglet miatt a tárolókapacitás bővítésével párhuzamosan ezek a cégek mind nagyobb figyelmet szentelnek annak, hogy a szerverfarmokon keletkező hulladék hőt hasznosítsák. Például egy svájci számítástechnikai cég szervertermének forró levegőjét egy közeli uszoda, míg Németországban települések fűtésére használják. A szakértő lapunknak elmondta, jól látszik ezekből a folyamatokból, hogy nem sokáig odázható már a szerverfarmok környezetkímélő energiafelhasználásának biztosítása. A Google például olyan tervet is készített, amely szerint hatalmas óceánjáró hajókon helyezné el szerverfarmjait. Az ezen adatparkok működtetéséhez szükséges villamos áramot a tenger hullámzásából kinyert mechanikai energia átalakításával állítanák elő.

---

Bunkerből szerverterem
Hazánkban is számos olyan, egykor a szovjet vagy a magyar néphadsereg által használt, atombiztos létesítmény található, amelyet ma távközlési cégek hasznosítanak. Némelyikben szerverterem kapott helyet, másokban – így például a budai hegyekben lévő egyik, Rákosi Mátyásnak épített bunkerban – rádióátjátszókat helyeztek el. Úgy tudni, a BKV által olykor a sajtónak is bemutatott, F–4-es fedőnevű, a belváros alatt lévő létesítményt hasonló célokból kívánják igénybe venni. Ugyancsak telekommunikációs berendezéseket helyeztek el azon a bakonyi megerősített ponton, amely korábban a szovjet Déli Hadseregcsoport egyik híradós bázisaként üzemelt. Szokatlan feladatot lát el egy Pest környéki bunker: itt az egyik mobiltelefon-társaság raktározza azokat a digitális adathordozókat, amelyeken a beszélgetéseket és SMS-eket rögzítették.
(LMA)