Magyar Hírlap online

Teremtő erejű vállalkozások

Jubileumi közgyűlés és megemlékezés az Akadémián

Fontos kérdéseket tárgyalnak a Magyar Tudományos Akadémia tegnap kezdődött, 180. közgyűlésén. Szó lesz egyebek közt az új tagok megválasztásáról, elfogadják a szervezet vagyonával hatékonyan sáfárkodó gazdálkodás elveit, továbbá meghatározzák a tudományetikai kódex kereteit. Kiosztották az Akadémia díjait is.



„Az Akadémia idejét zsenikben, a tudomány megvilágosító felfedezései­ben, a sürgető feladatokban mérik, olyan elhatározásokban, amelyek nemcsak a jelenre, hanem mindenkorra vonatkoznak. Olyan célokban, amelyek a tudás eredményeit nem használják, hanem hasznossá teszik” – jelentette ki Pálinkás József elnök tegnap, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 180., kétnapos közgyűlését megnyitva, amelynek első napja Bolyai János és Széchenyi István halálának 150. évfordulójához kapcsolódott. A találkozó kiemelt díszvendége volt Sólyom László köztársasági elnök és Mádl Ferenc korábbi államfő. Pálinkás József beszélt arról is, az MTA történelmi nagyságú, nemzeti érvényű évfordulók, világméretű összejövetelek, milliókat érintő sorskérdések, századoktól örökölt, századokra kiható döntések helye, közössége. „Ez nem dicséret, ez feszességre, fegyelemre ösztönző kritika, vállalás, ígéret, hiszen így is kell maradjon: valódi nagy feladatok, teremtő erejű, örök értékű vállalkozások színtereként. Az Akadémia olyan hosszú időre és olyan sokak által kapott és kap felhatalmazást, amelyre csak ezzel az ígérettel, és csak ennek teljesítésével válaszolhatunk” – mondta az elnök. Hozzátette, a szervezetnek saját célkitűzései mellett a nagy elődök szándékával is szembe kell néznie, s amivel saját eredményei mellett el kell számolnia, az a jövő kiválóságainak bizakodása.

A megnyitó után Benkő Samu, az MTA külső tagja Bolyai és az Akadémia címmel idézte fel a zseniális magyar matematikus alakját. Az üléssel párhuzamosan nyitották meg azt a kiállítást, amellyel alapítója, a százötven évvel ezelőtt elhunyt Széchenyi István emléke előtt kíván tisztelegni az MTA. A közgyűlésen tizenhat akadémikust, kutatót és újságírót jutalmaztak: ők az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, az Akadémiai Újságírói Díjakat és a Wahrmann Mór-érmet kapták. (Az Akadémiai Díj egyik kitüntetettjével, Czitrovszky Aladárral készült interjúnkat ezen az oldalon olvashatják.) A találkozó első napján tartották az akadémikusok gyűlését, amelyen az MTA új tagjait választották meg. Az eljárási szabályok szerint az MTA háromévenként határoz a jelöltek felvételéről. Ma az elnöki beszámolókat hallgatja meg a közgyűlés, és várhatóan döntenek a doktori szabályzatról, a tudományetikai kódexről, valamint a vagyongazdálkodási irányelvekről. Később a Tudományterületek határán címmel tudományos vitafórum kezdődik az interdiszciplinaritásról.

 

---

Harminckilenc rendes taggal bővült az MTA

Az alapszabály szerint rendesként az a levelező tag választható, aki címe elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el. Az új tagok: Görömbei András, Honti László, Kertész András, Nyomárkay István, Paládi-Kovács Attila, Bálint Csanád, Romsics Ignác, Török László, Füredi Zoltán, Pálfy Péter Pál, Pintz János, Bedő Zoltán, Kőmíves Tamás, Mátyás Csaba, Solti László, Kovács L. Gábor, Mandl József, Tulassay Zsolt, Domokos Gábor, Kurutzné Kovács Márta, Roósz András, Székely Vladimír, Antus Sándor, Hargittai Magdolna, Pukánszky Béla, Erdei Anna, Gergely Pál, Orosz László, Sarkadi Balázs, Vigh László, Bayer József, Bélyácz Iván, Hamza Gábor, Klinghammer István, Lakatos István, Vörös Attila, Rácz Zoltán, Szabó Gábor, Vincze Imre. (MH)

 

---

2 perces interjú: Czitrovszky Aladár, a Szilárdtest-fizikai és Optikai Kutatóintézet „lézeres” főosztályvezetője

– Ön az aeroszolok fizikája területén végzett kutatásaiért kapott Akadémiai Díjat. Lefordítaná, hogy mi is értsük, miről van szó?

– Optikai módszerekkel vizsgáljuk a légkör tisztaságát, és mérjük a levegőrészecskék külső tulajdonságait. Mivel bizonyos anyagok károsak az egészségünkre, fontos tudni, hogy ezek hol és mekkora koncentrációban vannak jelen.

– Méltatásában az optikai méréstechnikát is említették. Ez mi?

– Olyan gépeket szerkesztünk, amelyek optikai elven működnek, s az átlagembernek hihetetlenül nagy pontossággal szolgáltatnak adatokat például sebességekről, mozgásokról. De említhetném a szokatlan, nehezen megmagyarázható fizikai jelenségeket vizsgáló készülékeinket is, amelyekkel szintén a világ élvonalában járunk.

– Jól áll hazánkban a lézerkutatás ügye?

– Igen. A közelmúltban nyertünk el egy jelentős pályázatot: tizenhárom ország részvételével, kétszázhatvanmillió eurós költségvetéssel óriási lézerkutató bázis épül. Ennek egyik fontos érzékelőjét, az attosecundumos (10–18 másodperces – a szerk.) mérőfejét mi fejlesztjük ki. Azt hiszem, bátran mondhatom, ez világraszóló siker.