Magyar Hírlap online

Sorsfordító átalakítás az Akadémián

Követelmény, hogy az új struktúrában csökkenjenek az adminisztratív működési költségek, s a spórolt pénzt kutatásra fordítsák

A Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatának megújítása nem képzelhető el a nem kutatóintézeti körbe tartozó intézményeinek az új struktúrához igazodó átalakítása nélkül, ennek értelmében a jelenlegi tizennyolc önálló költségvetési szerv helyett januártól csupán nyolc működik – döntött az MTA tegnapi, 182., rendkívüli közgyűlésén.



„Az átalakítás célja, hogy az igazgatási egységek és a tág értelemben vett háttérintézmények – a vagyon- és létesítménygazdálkodás, köztestületi feladatszervezés, adatbázis-kezelés és minden egyéb szolgáltatótevékenységet folytató szervezet – racionálisabban, kisebb költséggel működjenek. Meg kell állítani azt az évek óta tartó folyamatot, hogy ezen intézményi kör a költségvetési források egyre növekvő hányadát használja fel” – mondta tegnap Pálinkás József. Az MTA elnöke a testület 182. rendkívüli közgyűlésén arról beszélt, olyan intézményi és szervezeti struktúra kialakítása a cél, amely illeszkedik a megújuló kutatóintézet-hálózathoz. Követelmény, hogy az átalakítás csökkentse az adminisztratív működési költségeket, lehetővé téve, hogy a kutatóintézetekben zajló hasonló költségcsökkentéssel együtt ellensúlyozzuk az éves költségvetésbe épülő kormányzati elvonásokat. Ennek eredményeként a kutatóintézetek alaptevékenységét szolgáló támogatás, ezáltal a kutatói létszám és kapacitás nem csökken – emelte ki Pálinkás József.

A tervezett intézkedések közé tartozik a jelenleg öt önálló költségvetési szervként működő területi akadémiai bizottság integrálása. A területi akadémiai bizottságok jogállása és feladatai nem változnak, a gazdálkodás és az adminisztráció egységesítése viszont javítja az intézmény hatékonyságát, az integrációtól éves szinten 25 millió forint költségmegtakarítást várnak.

Átalakítják az MTA Kutatásszervezési Intézetét (KSZI), amely a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázist működteti, tudományelemzési feladatokat lát el, valamint üzemelteti az akadémiai köztestületi adatbázist. Az intézet költségvetési szervként megszűnik, feladatainak többségét általános jogutódként az MTA Könyvtára, egy részét pedig az MTA Titkársága veszi át. Az átalakítás éves szinten hatvanmillió forint megtakarítást jelent.

Az MTA Titkárságának átszervezése mintegy harmincmillió forint megtakarítást eredményez. Integrálják a jelenleg önálló költségvetési szervként hat telephelyen működő öt akadémiai üdülőt, és budapesti székhellyel létrehozzák az MTA Üdülési Központot. Az átszervezés várható megtakarítása húszmillió forint. Egyéb intézmények átszervezése 35 millió forint megtakarítást eredményez, összességében a tervezet 170 millió forint költségcsökkenéssel számol.

Az Akadémia ugyanakkor fontos feladatának tekinti az átalakulással együtt járó foglalkoztatási feszültségek csökkentését. Ágazati érdek, hogy a megszűnő munkakörök munkavállalóit az akadémiai intézményrendszeren belül más helyen, más munkakörben foglalkoztassák, illetve segítsenek abban, hogy az érintettek elhelyezkedhessenek a közszféra más szervezeteinél. Ennek érdekében létrehoznak egy adatbázist, amelyben naprakészen nyilvántartják az MTA hálózatában lévő üres vagy megüresedő munkaköröket. Az előterjesztést 365 igennel, 45 nemmel fogadta el a közgyűlés.

Átalakította a közgyűlés az MTA alapszabályát és ügyrendjét is, összhangba hozva azokat a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény 2009-es módosításával. A módosítások többségét a jogi személyiségű szervezeti egységek megszüntetése, megújítása, az akadémiai tudományos bizottságok átalakítása indokolta. Az alapszabály-módosítást 366 igennel és 44 nemmel, az ügyrendét pedig 362 igennel és 48 ellenszavazattal fogadta el a közgyűlés.

Az összegyűltek Palkovits Miklós, az MTA Doktori Tanácsa elnökének előterjesztésében elfogadták az MTA doktori szabályzatának módosítását is, amely szerint egyebek közt jelentősen megváltozik az inter- és multidiszciplináris doktori dolgozatok bírálata. Az eddigi szabályzat ugyanis nem rendelkezett kielégítően az interdiszciplináris pályázatok eljárásrendjéről, ami az elmúlt három év során gondot okozott a gyakorlatban. Az előterjesztést 362 igennel és 39 ellenszavazattal hagyták jóvá.