Magyar Hírlap online

Sokakat megvisel az egyedüllét

Az elhagyatottság egészségromláshoz vezethet. Akik közvetlen kapcsolatban állnak magányosokkal, gyakrabban érzik egyedül magukat

Az ünnepek közeledtével illik gondolnunk azokra is, akik egyedül vannak. Mindenkinek szüksége van szeretetre, amelynek hiánya a tudományos kutatások szerint rombolja egészségünket. Az egyedül maradtak egészségi állapotának romlását már régóta feltérképezték a pszichológusok, de keveset tudunk arról, e jelenség miként hat ki a társadalmi érintkezésre. A legújabb amerikai felmérések arra utalnak: az egyedüllét fertőző is lehet, különösen a nők körében.



Framingham, az amerikai Massa­chusetts államban található alig harminc kilométerre Bostontól. E látszólag jelentéktelen, hetvenezer lakosú csendes, tipikusan amerikai kisváros az orvostudomány fejlődésének felbecsülhetetlen értékű adatbázisává vált. Lakóinak három nemzedéke vesz részt ugyanis már 1948 óta rendszeres orvosi vizsgálatokban, amelyek célja a szívbetegségek elterjedéséhez vezető okok felderítése. Emellett a kisváros polgárait már átvizsgálták az elhízáshoz, a dohányzáshoz, sőt a boldogsághoz vezető utat kereső tudósok is.

Az utóbbi hat évtizedben begyűjtött adatok aranybányát jelentenek a pszichológiai kutatásokhoz is. A Chicagoi Egyetem kutatói John Cacioppo vezetésével az egyedüllét társadalmi következményeinek meghatározásában értek el áttörést a framinghami adatoknak köszönhetően. A szívbetegségeket tanulmányozó kutatók ugyanis rutinszerűen megkérték alanyaikat, hogy nevezzék meg azokat a kollégáikat, szomszédaikat, barátaikat, családtagjaikat, rokonaikat, akik tudják majd az elkövetkezendő két-négy évben tartózkodási helyüket. Emellett a megnevezettekkel kapcsolatukat is jellemezni kellett. A kérdések eredeti célja az volt, hogy kapcsolatban maradjanak a kisvárosból elköltözöttekkel is. A kísérletek során a nyolcvanas évek elejétől az ezredfordulóig emellett megkérdezték az alanyoktól azt is, hetente hány nap uralkodtak el bizonyos érzések rajtuk, s ezek között az egyedüllét is szerepelt-e.

Cacioppo és csapata az adatokat összevetve arra a következtetésre jutott, hogy az egyedüllét fertőző. Az egyedül maradt emberek ugyanis szerintük jóval kevésbé megértők és nagyvonalúak emberi kapcsolataikban, mint párkapcsolatokban élő embertársaik. Negatív kisugárzásuk átterjed a velük kapcsolatban állókra is, akik mogorvaságukkal úgyszintén elriasztják a hozzájuk közel állókat, s egyre egyedülállóbbnak érzik magukat. Azoknál, akik közvetlen kapcsolatban állnak az egyedülállókkal, az átlagosnál ötven százalékkal gyakrabban jelentkezik az egyedüllét érzése, a közvetlen kapcsolatban állók ismerőseinél már csak huszontöt százalékkal gyakrabban, s ezen ismerősök kapcsolatainál már csak tíz százalékkal gyakrabban. E láncreakcióként terjedő jelenség főleg a baráti kört rombolja, ahol a szakítás ára kisebb, mint a családban, s főként a nőket veszélyezteti, akik többet várnak érzelmi és társadalmi támogatás terén kapcsolataiktól, mint a férfiak, ezért mélyebb csapásként élik meg kudarcaikat is.