2010-02-15
Jelentős jövő előtt áll hazánkban a zöldinformatika
Az Egyesült Államokban működő szerverközpontok évi 61 milliárd kilowattórát emésztenek föl, ez Nagy-Britannia kéthavi fogyasztása
Újfajta szemléletmód, a zöldinformatika felhasználásáról és elterjedéséről kérdeztük Pethő Attilát, a Debreceni Egyetem professzorát. Beszélgetésünkben arról is szó volt, miként lehet számítógépeinket takarékosan és célszerűen használni.
– Mit takar pontosan a zöldinformatika kifejezés?
– A szó nem a hagyományos értelemben vett számítástechnika, hanem lényegében egy használati és szemléletmód, s azt jelenti, miként járul hozzá az informatika a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődéshez. Vagyis az eszközök környezettudatos felhasználását jelenti.
– Mire és hogyan használható az új technika?
– Tulajdonképpen két ágát kell megkülönböztetni. Az egyik az információtechnológia, amely a környezetvédelmet segíti, és az egészséges környezet megteremtésében játszik szerepet. Ilyen például az, hogy kevesebb papírt használunk, s ez részben az elektronikus kommunikációnak köszönhető. Emellett energiacsökkentést is elérhetünk oly módon, hogy a fogyasztásmérők a folyamatos és tényleges felhasználást jelzik, mert erre állítjuk be őket. Másik ága a számítógépek tényleges teljesítménynövekedésével kapcsolatos. Ugyanis minél több komputer üzemel, annál nagyobb a hőtermelés, és a gépek folyamatos selejtezésével a veszélyes hulladékok mennyisége is növekszik. Ez ellen a tudatos felhasználással tehetünk, például a készenléti állapot alkalmazásával. Emellett célszerű megújuló energiaforrásokból előállított árammal üzemeltetni a szervereket. A hideg vagy hűvös helyen történő járatás szintén takarékos megoldás. A Google például Izlandra telepítette a szervereit, s ezzel lényegesen csökkentette energiafogyasztását.
– Mennyit pénzt takaríthatunk meg környezettudatos számítástechnikával?
– Pontos számokat nehéz mondani. A számítógépek működéséhez a világon megtermelt összenergia mintegy öt százalékát használják fel, ami nem elhanyagolható mennyiség. 2006-ban csak az Egyesült Államokban működő számítógépközpontok üzemeltetése 61 milliárd kilowattóra áramot emésztett fel. Ez két hónapra elegendő lenne Nagy-Britannia ellátására. Az e-stratégia Európa szén-dioxid-csökkentésére első lépésként 2010-re évi ötvenmillió tonna szén-dioxid-csökkentést tervez a zöldinformatika révén. Ez a szám már most sem elhanyagolható a világ évi 8000 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásához képest, s a lehetőségeken még csak most kezdett el gondolkodni a világ.
– Miért jó egy országnak, köztük hazánknak is, a zöldinformatika alkalmazása?
– Az első és legfontosabb: a környezetvédelemhez való hozzájárulás minden ország érdeke. A környezettudatos számítógép-használat lehetőséget teremt és eszközöket ad, hogyan csökkentsük az energiafelhasználást, illetve a károsanyag-kibocsátást. Egy autó esetében például harminc-ötven mikroprocesszor felel a gazdaságos működésért, köztük az alacsony fogyasztásért. Ha egy állam a lehető legkörnyezetkímélőbben alkalmazza a számítástechnikát, akár exportálhatja is tudását, technikáját. Itthon is ezen kellene munkálkodni.
– Miért célszerű egy kisvállalkozásnak „zöldúton járnia?”
– A komputerek fogyasztása összehasonlítható néhány hagyományos villanykörte áramigényével. Ahogy a villanyt is leoltjuk abban a helyiségben, ahol nem tartózkodunk, a számítógépet is kapcsoljuk készenléti üzemmódba, amikor nem használjuk. Így is takarékoskodhatunk az energiával, ami saját érdekünk is. A fogyasztók folyamatos, akár számítógépes mérésétől és vezérlésétől igen komoly megtakarítást várnak a szakértők. Például a komputer közbeiktatásával vezérelhetjük saját irodánk vagy akár az egész épület fűtését és világítását. Az „intelligens” házban csak azokban a helyiségekben és annyi ideig kapcsoljuk be ezeket a szolgáltatásokat, ahol és ameddig az feltétlenül szükséges. A zöldinformatika alkalmazási lehetőségeit csak mostanában kezdi felfedezni a világ. Innovatív ötletekkel, saját fejlesztésekkel és szolgáltatásokkal a kisvállalkozások is jelentős szerepet játsszanak a fejlődésben.
M. Orbán András