Magyar Hírlap online

Hova megyünk lakni?

Az idén lezárult az űrkutatás egy korszaka, de máris érkezik a helyébe a másik

Lakható bolygóra bukkant a Naprendszeren kívül a NASA – de nem csak ezért volt 2011 az űrkutatás esztendeje, hiszen az idén ünnepeltük Jurij Gagarin űrrepülésének fél évszázados jubileumát, s ugyancsak az idén vonta ki a forgalomból, és küldte múzeumokba az Egyesült Államok űrkutatási hivatala az űrsiklókat. Ezzel egy tudományos korszak mindenképp lezárult. Nagy szerencse azonban, hogy jön helyébe másik. A Földhöz hasonló, emberi életre alkalmas bolygók felfedezése a kutatásoknak is új irányt szabhat.



Feltehetően nemcsak a nemzetközi gazdasági válság hatásai és a pénzügyi elvonások okozták, de az idén új irányba fordult az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA érdeklődése. Nem csak azért, mert „nyugdíjazták” az űrsiklóprogramot, és múzeumokba küldték a Discoveryt, az Atlantist és társaikat. A Space Shuttle-korszak három évtizedig tartott, de a tudósok figyelme immár a távolabbi bolygók, elsősorban a Mars felé fordult, ahova útnak indították a Curiosity, vagyis a Kíváncsiság nevű speciális szondát, a Mars-járót, amelyet fellövése előtt a Jet Propolsion Laboratories űreszköz-összeszerelő üzemében teszteltek a Kalifornia állambeli Pasadenában.

Az év egyik legfontosabb eredménye mégis az volt, hogy először fedeztek fel egy olyan, a Földhöz hasonló bolygót amerikai csillagászok a Kepler űrteleszkóp segítségével, amely elvileg alkalmas lehet az élet befogadására – jelentette be december elején az amerikai űrkutatási hivatal. Így tehát belátható időn belül talán már majd arra is választ adhatnak a szakemberek, hogy hova megyünk lakni, ha ezt a Föld nevű bolygót nekünk, embereknek egyszer majd sikerül végképp és teljesen tönkretennünk, és az emberi életre, létfenntartásra teljesen alkalmatlanná válik.

Irány a Kepler 22b

A Kepler 22b kódjelű bolygó létezése bizonyítást nyert, miután a csillagászoknak három ízben is sikerült megfigyelniük, amint a 2009-ben felfedezett égitest elhalad a saját napja előtt – mondta el William Borucki, a Kepler vezető kutatója. A Kepler 22b mintegy hatszáz fényévnyire található a Naprendszertől, a mérete a Föld 2,4-szerese. „Ha a bolygónak van felszíne, akkor az nagyon kellemes, hetven Fahrenheit-fokos (vagyis huszonegy Celsius-fokos) lehet” – részletezte Borucki a NASA kaliforniai Ames Kutatóközpontjában december elején megtartott ötnapos Kepler-konferencián. A Kepler 22b-n az évek is rövidebbek, mint nálunk: a bolygó kétszázkilencven nap alatt járja be egy Naphoz hasonló csillag körüli orbitális pályáját. Egyelőre azonban bizonytalanságot okozhat, hogy a Kepler 22b tömegét és szerkezetét még nem sikerült megállapítani, de Borucki úgy fogalmazott: „jó esély van arra”, hogy a bolygó sziklás lehet, és lehet rajta tömör jég, sőt elképzelhető, hogy óceán borítja. „A Naprendszerünkben nincsen ehhez fogható bolygó” – mondta a kutató. Natalie Batalha, a Kepler-projekt helyettes tudományos vezetője hozzátette: „Ezzel a bolygóval kapcsolatban két dolog igazán izgalmas. Az, hogy éppen egy lakható zóna kellős közepén található, és az, hogy a Naphoz hasonló csillag körül kering.”

Lakható zónában

A csillagászok azt az övezetet nevezik lakható zónának, amelyben az anyacsillag hőmérséklete lehetővé teszi a cseppfolyós víz jelenlétét. A korábban felfedezett „lakható” bolygók vagy homályos vörös törpék körül keringtek, vagy a lakható övezet szélén voltak, ahol szélsőséges hőmérséklet uralkodik. S ehhez kapcsolódik az is, hogy francia kutatók idén májusban jelentették be, lakható bolygóra bukkantak a Gliese 581d, egy vörös törpe központi csillaga lakhatósági zónájának a peremén.
A Kepler űrteleszkóp idén feb­ruár óta 1094 lehetséges bolygót fedezett fel, amelyek száma ezzel 2326-ra emelkedett. De eddig – beleértve a Kepler 22b-t is – mindössze huszonkilencről sikerült bebizonyítani, hogy valóban bolygó. A NASA csillagászai azonban ezzel együtt is bizakodók, és azt remélik, hogy az esetek kilencven százalékában valóban pozitív eredménnyel járnak majd.
Az eredmények és sikerek hatására a tudósok egyre bizakodóbbak, hogy jövőre megtalálhatják a Föld első igazi „ikertestvérét” is. A csillagászok találtak már „habkönnyű” világot és vastömörségűt is, szeptemberben pedig a Kepler-csoport bejelentette egy olyan planéta felfedezését, amely egyszerre két nap körül kering, hasonlatosan a Tatuinhoz, Luke Skywalker otthonához a Csillagok háborúja című filmben.

„Egyre több kisebb méretű, hosszabb keringési idejű bolygót fedezünk fel” – hangsúlyozta Natalie Batalha. A helyettes tudományos vezető hozzátette: noha egyik esetben sem sikerült olyan Föld-méretű bolygót felfedezni, amely központi csillagának lakhatósági zónájában lenne, a kutatóknak türelmesnek kell lenniük. Minden megváltozhat, amikor bejelentik a Kepler által felfedezett új bolygójelölteket, ami júniusban–júliusban várható. Mindazonáltal az új jelöltek létét további megfigyeléseknek kell igazolniuk, ez több hónapot is igénybe vesz, vagyis nehéz meghatározni a hivatalos bejelentés időpontját.

Fiaskó

Habár idén ünnepeltük Jurij Gagarin űrrepülésének fél évszázados jubi­leumát is, vagyis az emberiség világűrbe kilépésének évfordulóját, az ennek sikerét jegyző orosz űrkutatás mégis fiaskóval zárja ezt az esztendőt: 2011-ben harminchárom fellövésből öt végződött kudarccal, pénteken Szibériában pedig indítás közben visszazuhant a földre egy orosz katonai távközlési műhold. A Szojuz típusú hordozórakéta harmadik lépcsőjében megszakadt az áramellátás, ez okozta a rakéta és a Meridian mesterséges hold katasztrófáját – idézte a katonai forrásokra hivatkozó Ria Novosztyi jelentését a távirati iroda. „Ez ismét rávilágít arra, hogy az orosz űripar válságban van” – ismerte el Vlagyimir Popovkin, az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője, akit áprilisban neveztek ki erre a posztra.
A legsúlyosabb baleset idén augusztusban történt, amikor a hordozórakéta meghibásodása miatt nem jutott el a kijelölt pályára, hanem lezuhant az altáji terület egy lakatlan részén a Progressz M–12M orosz teherűrhajó, amely egyebek mellett élelmiszereket, oxigént, vizet, ruhaneműt vitt volna a Nemzetközi Űrállomásra. A kudarc miatt csaknem három hónapig nem tudtak újabb űrhajót indítani az űrállomásra.

---

Égi Karácsonyfa

A Spitzer kozmikus távcső infravörös felvételén a Földtől 1800 fényévnyi távolságra lévő Karácsonyfa csillaghalmazt tartalmazó (középen, fejjel lefelé) NGC 2264 asztronómiai jelű csillaghalmaz látható. A hatmillió évesen fiatal égi jelenségnek számító csillaghalmazt az osztrák, kanadai, amerikai és brazil szakértőkből álló csoport vizsgálja több héten át, december eleje óta január közepéig, négy kozmikus (MOST, CoRoT, Spitzer és Chandra) és két földi teleszkóp segítségével. Az NGC 2264 asztronómiai jelű Karácsonyfa halmaz a világűr legfiatalabb objektumai közé tartozik, amelyben még születnek új csillagok, ezen az infravörös felvételen ezek rózsaszínűek. 

---

Fintor
Akár a sors furcsa fintorának is nevezhetnénk, hogy épp az Űrhajós utcában csapódott be annak az orosz katonai távközlési műholdnak az egyik darabja, amelyik pénteken, indítás közben visszazuhant a Földre. A helyi rendőrség szombaton közölte, hogy a nyugat-szibériai Novoszibirszk térségében, Vagajcevo településen a műholdnak az egyik fél méter átmérőjű darabja egy házra zuhant, és összetörte annak tetejét. Mindez pedig az Űrhajós utcában történt. A Moszkvától nyolcszáz kilométerre északra fekvő pleszecki űrrepülőtérről péntek este startolt a műholdat szállító Szojuz típusú hordozórakéta, amelynek harmadik fokozatában megszakadt az áramellátás, és ez okozta a rakéta és a Meridian nevű mesterséges hold katasztrófáját. A Meridian polgári és katonai célokra egyaránt használható lett volna.

Fonalféreg
Brit tudósok szerint a mikroszkopikus fonalféreg, a Caenorhabditis elegans, amely biológiailag nagyon hasonlatos az emberhez, kulcsszerepet játszhat a Marshoz hasonló bolygók benépesítésében. A Nottinghami Egyetem kísérleteiben részt vevő tudósok úgy vélik, az emberiség túlélése attól függhet, képes lesz-e ez az állat más bolygókon letelepedni. A világűrben a hosszú tartózkodás során az élő szervezetet jelentős sugárterhelés éri, és a súlytalanság miatt csökken az izomerő és a csontok szilárdsága. A brit kutatócsoport a C. elegans négyezer egyedét juttatta fel a Nemzetközi Űrállomásra, és tanulmányozta fejlődésüket. A fonalférgek féléves űrutazásán a C. elegáns tizenkét nemzedékének fejlődését figyelték meg. Az űrben a férgek ugyanúgy keltek ki, fejlődtek, majd szaporodtak, mintha a Földön lennének.

Csillaggyár
Valóságos csillaggyárat fényképezett le a Hubble űrteleszkóp az Orion csillagködben – tudósított a Space.com űrkutatási hírportál. A jelentés szerint Hubble legújabb felvételein sűrű por- és gázoszlopok láthatók, amelyek mögött új csillagkezdemények „bujkálhatnak”.
A felvételek bemutatják a fiatal és forró csillagokat is, amelyek épp csak kibújtak a „gubóból”, és erős ibolyántúli fénnyel árasztják el a nebulát. Az Orion nebula (M42–M43, NGC 1976) tőlünk 1344 fényévnyi távolságra található, és ez a Földhöz legközelebbi csillagképződési régió. Két fényes csillagközi gázfelhőről van szó az Orion csillagképben, amelyek egymáshoz nagyon közel, részben egybefolyva helyezkednek el. A csillagköd „átmérője” huszonnégy fényév, tömege pedig a Nap kétezerszeresének felel meg.

Űrszigony
Speciális űrszigonyt fejlesztenek az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) kutatói, hogy könnyebben és biztonságosabban tudjanak mintákat gyűjteni az üstökösökről. A szakemberek szerint a minták segíthetnek felfedni a bolygók eredetét és azt is, hogy miként alakult ki az élet a Földön. Az űrkutatási hivatal Stardust űrszondája által 2002-ben begyűjtött részecskeminták között egy glicin nevű aminosavat is találtak, amelyet fehérjealkotásra használnak az élő organizmusok. A felfedezés megerősítette az elméletet, amely szerint az élet összetevőinek egy része az űrben alakulhatott ki, s meteoritok és üstökösök révén érkezett a Földre. Hipotézisük alátámasztásához a szakemberek most egy mintagyűjtő űrszigonyt fejlesztenek, amelyet „sebészeti pontossággal” lehet célba juttatni az üstökös felett lebegő hajóról.

Magánűrhajó
A SpaceX kaliforniai űrvállalkozás február 7-én indítja el a Nemzetközi Űrállomásra a Dragon nevű űrhajóját, amely teherszállító feladatot lát el – jelentette be a NASA a hónap elején. „Ez az új kereskedelmi teherszállítás korszakának nyitánya” – mondta Lori Garver, a NASA igazgatóhelyettese. Az űrhivatal ugyanakkor jelezte: a Cape Canaveralban tervezett fellövés időpontját céldátumként kezeli. A SpaceX (Space Exploration Technologies Corp.) volt az első magánvállalat, amely egy évvel ezelőtt képes volt űrhajót Föld körüli pályára állítani, majd biztonságosan visszahozni. Az ISS kiszolgálását jelenleg orosz, európai és japán űrhajókkal látják el. Az Egyesült Államok az űrsiklóflottájának nyugdíjazása után a magánszektorhoz fordult segítségért, több százmillió dollárral támogatva annak fejlesztéseit.