Magyar Hírlap online

Gazdagabb volt az élet a Földön, mint eddig hitték

Ősi egysejtűek fosszíliáira bukkantak Mongóliában

A Föld a valaha volt legintenzívebb eljegesedését élte át a 715 millió és 635 millió évvel ezelőtti periódusban. A „hógolyó Föld” elmélete szerint ebben az időszakban a bolygót két masszív eljegesedés sújtotta, a jégpáncél akár az Egyenlítő vidékét is beboríthatta. Ebből az időszakból viszonylag kevés fosszília maradt fenn, ezáltal a tudósoknak nehéz meghatározni, hogy az adott korban milyen életformák léteztek – olvasható a massachusettsi egyetem honlapján és a LiveScience tudományos hírportálon. A tudósok a kőzetdarabokat savban oldották fel, majd aprólékosan átvizsgálták az üledéket, érdekes alakzatokat keresve a mikroszkóp alatt. Hamarosan több száz épségben fennmaradt fosszíliát fedeztek fel, amelyek miniatűr korsókra emlékeztettek. Tanja Bosak, a massachusettsi egyetem docense összehasonlította az őskövületeket a modern egysejtűekkel, és majdnem teljes egybeesést talált a csillósok egyik rendjével, a Tintinnidákkal. Míg a többi csillós egysejtű, ha elpusztul, egyszerűen felolvad a tengervízben, a Tintinnida rendhez tartozók vázuknak köszönhetően fosszilizálódnak. Namíbiában egy másik egysejtű, a likacsosházúak vagy likacsoshéjúak (Foraminifera) fosszíliái kerültek elő a valaha volt tengerfenéken képződött mészkőből. A likacsosházúakat kalcium-karbonátból álló héj, vagy ház borítja. „A csillósok és a likacsosházúak gyakorlatilag semmit sem változtak az elmúlt hétszázmillió év során” – hangsúlyozta Bosak, aki kollégáival olyan amőbák fosszíliáit is felfedezte, amelyek valamiféle héjjal rendelkeztek. Mint a kutatók rámutatnak, a korai élet a Földön sokkal összetettebb lehetett, mint eddig feltételezték, és az őskori egysejtűek indíthatták be a soksejtű életformák, az első állatok kifejlődésének folyamatát. A kutatásról a Geology című folyóiratban jelenik meg részletes tanulmány.