Magyar Hírlap online

Galileo első lépései az óvilági égen

A GPS-rendszert az amerikai hadsereg működteti, így bármikor lekapcsolhatja, azaz ha elveszi, „sötétben fog tapogatózni” európa

Néhány napja sikeresen felbocsátották az Európai Unió tervezett navigációs rendszerének első két műholdját. A Galileo a széles körben használt amerikai GPS-nek kíván vetélytársa lenni. A program évek óta az EU nem hatékony, késésekkel teli működésének példaképe, mivel az első tervek már 1990-ben megszülettek, azonban a megvalósítás befektetők híján egyre csak késett. 2008-ban végül megszületett a döntés, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozzák majd a fejlesztést és a műholdak telepítését, amely 2003 óta ötmilliárd euróba került. Az éves fenntartási költség pedig egymilliárd euróra rúg majd az Európai Bizottság szerint. Éppen a magas költségek miatt bírálják a legtöbben a tervet, de az EU döntéshozói remélik, hogy a következő két évtizedben kilencvenmilliárdos bevétel várható a vállalkozástól. „Ha Európa versenyképes és független akar lenni a jövőben, akkor az EU-nak szüksége van egy saját szatellitnavigációs rendszerre, amely gazdasági lehetőségeket is rejt” – mondat el Herbert Reul, az Európai Parlament ipari, kutatási és energiabizottságának vezetője. Laurent Wauquiez francia oktatási és korábbi európai ügyekért felelős miniszter szerint „ez szuverenitási kérdés”. „Egyetlen éjszaka alatt elveszthetjük az autonómiánkat. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni még most a globalizáció korában sem” – jelentette ki, utalva arra a tényre, hogy a GPS-t az amerikai hadsereg működteti, és bármikor lekapcsolhatja. Az EU tervei szerint a Galileo sokkal pontosabb és megbízhatóbb lesz amerikai megfelelőjénél, és civil hatóság üzemelteti majd. A harminc szatellitből álló rendszert negyedévente kettesével lövik fel, és 2014-től lesz ingyenesen elérhető. 2020-ra várható a teljes üzembe helyezés. A két első műholdat az orosz Szojuz rakéta szállította a francia guyanai kilövés után. Ezzel az orosz űrprogram újabb mérföldkövet élt meg, mivel ez volt a Szojuz első, a volt Szovjetunión kívüli kilövése. Az orosz miniszterelnök-helyettes, Szergej Ivanov is méltatta a francia és az orosz csapat kitűnő együttműködését, és reményét fejezte ki, hogy az együttműködés továbbra is gyümölcsöző lesz mindkét félnek.