Magyar Hírlap online

Fontosak a tudomány üzenetei

A tudósokat gyakran nem érdekli a társadalom jóléte, sem találmányaik nemkívánatos következményei

A hét végén ismét Budapest lett a világ tudományos fővárosa. A negyedszer megrendezett Tudomány Világfórumán 92 ország hétszáz tudósa igyekezett közelebb kerülni az előttünk álló globális kihívások megoldásaihoz. Fölfedeztük a kis világok nyelvét, a kvantummechanikát, s már tudjuk, hogy a nanoméretek új lehetőségek tárházát nyitják meg előttünk. Hasonlót tapasztalunk, csak hatalmas méretekben, a világegyetem kutatása terén: ma az univerzumnak majd öt százalékát ismerjük, a többi felfedezése még várat magára – érzékeltette a megismerés útját Ahmed Zewail kémiai Nobel-díjas tudós, Barack Obama amerikai elnök tudományos nagykövete. Figyelmeztetett azonban arra is, hogy a tudomány és a vallás konfliktusa, a tudományetikai kérdések kiéleződése és a világ lakosságának jelentős részét ma is érintő tudatlanság, olykor írástudatlanság és az ezzel együtt járó forráshiány gátja lehet a tudományos haladásnak és a kultúrák közötti párbeszédnek. „Példa nélküli összetettség, bizonytalanság és hirtelen változások jellemzik a megoldásra váró társadalmi gondokat” – jelentette ki Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke záróbeszédében. „A szembenézést a kihívásokkal ráadásul nehezíti a vezetők, intézmények és a »véleményformálók« iránt megnyilvánuló alapvető bizalom­hiány. A közvéleménynek nincs világos elképzelése arról, hogy miként profitál a társadalom a tudományból, ahogy arról sem, milyen alapvető fontosságú a tudomány az emberiség sarkalatos problémáinak megoldása szempontjából. Éppen ezért a tudósoknak kommunikálniuk kell a társadalommal, meg kell értetniük a közvéleménnyel: a tudomány eredményei az élet valamennyi területén nélkülözhetetlenek” – mondta a konferencián az MTA elnöke. Szerinte elsősorban a globális következmények miatt fontos, hogy a tudomány részese legyen a döntéshozatalnak. „A tudósok nem marslakók, a Tudomány Világfóruma pedig a legjobb bizonyítéka annak, hogy a tudomány területén dolgozók képesek megértetni magukat más szektorok képviselőivel” – jelentette ki Davidson L. Hepburn, az UNESCO közgyűlésének elnöke.

„A tudomány és a társadalom kapcsolata azonban korántsem ilyen felhőtlen. A tudósokat gyakran nem érdekli a társadalom jóléte, sem találmányaik nemkívánatos következményei. Egyszerűen eladják azokat a legjobb ajánlatot tévőnek” – figyelmeztetett Csíkszentmihályi Mihály, a kaliforniai Claremont Graduate University világhírű pszichológusa. Szerinte a tudomány csak akkor tudja kivívni a társadalom bizalmát, ha erkölcsi vezetőjévé is válik a haladásnak. Ehhez a tudósoknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk a természetes környezet egyensúlyának megőrzésében, az energiaellátás, az egészségügy, a fenntartható gazdasági fejlődés vagy a társadalmi egyenlőtlenség globális kihívásainak leküzdésében. A tudomány eredményeinek és üzeneteinek megértéséhez azonban elengedhetetlen a kommunikáció fejlesztése is. Philip Campbell, a világhírű brit Nature magazin főszerkesztője lapunknak azt mondta, hogy a bonyolult folyamatok megértéséhez a szakembereknek kellene közérthető, a jelenség alapfogal­mait tényszerűen és röviden pontokba szedve megmagyarázó oldalakat összeállítaniuk. Ezek sokat segíthetnének abban, hogy az olyan kiemelt témákban, mint a klímaváltozás, az evolúció vagy a genetika, az olvasók eligazodhassanak. „Az eligazítást azonban már gyerekkorban el kell kezdeni” – jelentette ki lapunknak Bruce Alberts, a Science című, szintén világhírű amerikai magazin főszerkesztője, aki mellesleg tizenkét évig az Egyesült Államok tudományos akadémiájának elnöke is volt. Alberts szerint a gyermekek aktív bevonása a megismerés folyamatába az oktatás egyik legfontosabb feladata. A tudományos ismeretek, s azok bővítésének vágya a gyermek életének szerves részévé kell hogy váljon. „A tudományos alapigazságok elfogadása ugyanis nem hit kérdése” – jelentette ki Bruce Alberts.