Előnyt hoz a külföldi termék kiváltása

Az elmúlt hetekben egyre több cikk jelent meg a magyar védelmi ipar újraélesztésével kapcsolatban. Sokszor felvetődik a kérdés, vajon van-e ennek realitása, tényleg ekkora lehetőség rejlik a védelmi ipar fejlesztésében, mind az ipar, mind a technológiafejlesztések szempontjából? Zsitnyányi Attilával, az 1920-ban alapított Gamma Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk a hazai védelmi ipar kutatási-fejlesztési lehetőségeiről.– Mi az a bázis, amire építeni lehet, vannak húzóágazatok?– A hazai védelmi és biztonsági ipar fejlesztésére több megoldás is van. Hosszabb távon azokra a területekre kell koncentrálni, ahol már kialakultak a csúcstechnológiát jelentő civil ágazatok (járműipar, műszeripar, elektronika, IT), amelyek infrastruktúrájára és tudásbázisára is lehet építkezni. Rövid távon is eredményeket hoz a belső piac politikai döntés alapján történő átrendezése, ahol lehetséges a külföldi termékek kiváltása hazaival. Ez a megoldás külön források beemelése nélkül is látványos fejlődést tenne lehetővé, de ehhez megfelelő hazai termékek is kellenek, a szándék nem elegendő.– Vannak ilyen új, korszerű, piacképes termékek?– Vannak. Nem repülőgépre, vagy harckocsira kell gondolni, rengeteg olyan termékre van szükség a HM, BM, katasztrófavédelem tevékenységéhez, ami vagy most is rendelkezésre áll, vagy nagyon rövid idő alatt előállítható, kifejleszthető. Ezért a hazai ipart támogató beszerzési politika mellett támogatott, tudatosan tervezett kutatás-fejlesztés biztosíthatja a fejlődést.– Hol találjuk meg ezeket a termékeket, cégeket?– Például a Magyar Védelmiipari Szövetség és a társszövetségek honlapjain.– Ezek alapvetően kkv-k, nekik milyen lehetőségeik vannak a termékfejlesztésekhez a források előteremtésére?– Ma ez az egyik legnagyobb probléma, de ennek ellenére elmondhatjuk, hogy azért itt is vannak lehetőségek. A saját forrásokból történő fejlesztések mellett (Hiúz GM–6 fegyver, védőmellények, ruházati termékek) különböző KMOP-, GOP-programoknál is lehet pályázni, mely segítségével védelmi ipari termékek jöhetnek létre, erre sok jó példát lehet találni a Gamma Zrt. (vegyivédelmi műszerek) és a Respirátor Zrt. (mentesítő rendszerek, járművek) esetében is. Az így létrejövő tudásalapú, innovációra támaszkodó, kettős felhasználású termékek versenyképesek lehetnek az exportpiacokon is. Egy ekkora ország iparának alapvetően azért a kis forrásigényű platformok fejlesztésében van lehetősége. Kíváncsian várjuk a Hadik-program lehetőségeit is. Elmondhatjuk, hogy a mérnöktudás megvan, pénzt is lehet találni, ma leginkább a bizalom hiányzik, hogy a cégek együttműködjenek egymással, bele merjenek vágni a fejlesztésekbe, elhiggyék, hogy ha jót alkotnak, akkor azt meg is veszik tőlük.– Tételezzük fel, vannak innovatív vállalatok, lesz pénzük a fejlesztésre. Honnan lesz pénze a vevőknek?– Mivel a potenciális vevők költségvetése folyamatosan csökken, a védelmi ipar fejlesztése a növekvő adóbevételek, importkiváltó hatás vagy az exportképesség szempontjából is érdekes. Az itthon gyártott termékek vételárának akár több mint ötven százaléka adók formájában visszaforoghat az államhoz, így bár a minisztériumok költségvetése szempontjából nem, de a központi költségvetés szempontjából akár kétszeres ár mellett is a hazai az olcsóbb! A GDP-növekedés mellett ez közvetve újabb forrásokat biztosít további fejlesztésekhez. Vagyis, ha már költünk, legalább itthon költsünk, mert egy szűkülő piacon természetesen ezt csak a külföldi rendelések rovására lehet, így teszik ezt a „nagyok” is. Ha működőképes hazai cégekre alapozva tesszük ezt, akkor a nem megfelelő végeredmény kockázata csökken, a korábbi külföldi partnerek kezdetben akár kényszerből is, de együttműködnek, így intenzív technológiai fejlődés lehet ebben az iparban is, ezt követően egyenrangú partnerként léphetnek fel a harmadik piacokon. Ma már erre is sok példa van, szerencsére.