Magyar Hírlap online

Előemberi találkozásaink

A legújabb kutatások megcáfolják azt a korábbi elméletet, hogy elődeink nem keveredtek más fajjal

A Neander-völgyi ősemberek mégsem haltak ki nyomtalanul, mert ezek az előemberek párosodtak a mi őseinkkel is, és génjeiket mind a mai napig magunkban hordozzuk – derül ki egy nemzetközi tudóscsapat legújabb kutatásaiból. A tőlük örökölt géneket ráadásul még kínai és pápua új-guineai lakosokban is felfedezték, pedig ott biztos nem járt akkor az előember.

A világ egyik legnevesebb amerikai tudományos folyóirata, a Science, múlt pénteken megjelent számában közölte a lipcsei Max Planck Intézet vezetésével zajló kutatások meglepő eredményét. A tudósok három, 38 ezer évvel ezelőtt a mai Horvátország területén élt Neander-völgyi nő csontjainak sejtmagjaiból vett örökítő anyagot elemezték. Az eredményeket összehasonlították öt mai ember teljes örökítő információjával. Az összevetésből pedig kiderült, hogy a mai európai és ázsiai emberek a Neander-völgyi emberek génjeinek egy-négy százalékát hordozzák. Az afrikaiak azonban nem. A tudósok ebből arra következtettek, hogy az afrikai „őshazát” elhagyó ősemberek még azelőtt párosodhattak a Neander-völgyi emberekkel, mielőtt benépesítették volna az európai és ázsiai kontinenst. Azért történhetett mindez még az eurázsiai kirajzás előtt, mert különben nehezen magyarázható, miként találták meg a Neander-völgyi ősemberek génjeit nemcsak a kínaiakban, de még az olyan távoli, csendes-óceáni szigeteken is, mint Pápua Új-Guinea, ahol aztán biztosan nem jártak Neander-völgyi ősemberek. A szakemberek szerint ez megkérdőjelezhetetlen következtetés, mert a gének megjelenését az európai és ázsiai népességben semmilyen más elmélet nem támasztja alá. Svante Pääbo, a lipcsei antropológiai intézet kutatója szerint ezzel viszont beigazolódott az is, hogy a Neander-völgyi emberek mégsem tűntek el a föld színéről nyomtalanul, amint ezt eddig a tudósok feltételezték. Génjeik ugyanis továbbélnek az eurázsiai népekben.

Ez a tanulmány valódi szenzáció a tudományos életben, hiszen megcáfolja azt az elméletet is, amely szerint egy kicsiny afrikai népcsoporttól származik a mai emberiség. Az eddigi elképzelések szerint ennek a népcsoportnak a leszármazottai vándoroltak el más kontinensekre, fokozatosan benépesítve a bolygót, és kiszorítva a többi előembert, így a Neander-völgyi ősembereket is, akiknek a nyomaira Európában és Ázsiában bukkantak a kutatók. A feltételezéseik szerint a Neander-völgyi emberek 400 ezer évvel ezelőttől egészen harmincezer évvel ezelőttig létezhettek. Korábban azt feltételezték, hogy a különböző emberi fajok egymástól elkülönült, zárt közösségekben éltek, amelyek ellenségesen viseltettek a másikkal szemben, s így nem keveredtek egymással. Az eddigi kutatások ugyanis azt mutatták, hogy a mai emberi faj megjelenése az ott élt Neander-völgyi ember gyors eltűnését eredményezte. A szakemberek most úgy vélik, őseink 30-45 ezer évvel ezelőtt Európában, illetve nyolcvan ezer évvel ezelőtt a Közel-Keleten találkoztak a Neander-völgyi ősemberekkel, és ennek a csaknem harmincezer éves együttélésnek a következményeként hordozunk ugyanis ma is magunkban átlag kétszázaléknyi génállományt a Neander-völgyi emberek örökségéből.