Magyar Hírlap online

Egy tőről fakad a forróság és az özönvíz

A szélsőséges fordulatok egyre gyakoribbá válnak

Az emberemlékezet óta nem tapasztalt oroszországi hőség és pakisztáni özönvíz ugyanannak az éremnek a két oldala. A tudósok szerint a globális felmelegedés számos hasonlóan szélsőséges jelenséget szül majd a következő évtizedekben.

Miközben Oroszország „ropogósra sül” a moszkvai szakértők által máris ezerévesnek kikiáltott hőségben, addig Pakisztán elmerül a monszunesők szintén soha nem látott özönvizében. A tudósok szerint azonban nem véletlen egybeesésről, hanem ugyanannak az időjárási jelenségnek a két oldaláról van szó. Az atmoszféra felső rétegeiben a sarkköröktől folyamatosan áramlik a levegő az egyenlítői térségek felé és vissza. Itt találhatjuk a Rossby-léghullámokat, amelyek általában nyugatról keletre mozognak, de meg is állhatnak, konzerválva az időjárást. Brian Hoskins a Readingi Egyetem klímakutatója szerint pontosan ez utóbbi történt az idén. Az Atlanti-óceán felett szerinte úgy módosultak a légáramlatok, hogy azok bezárták a tartósan alacsony nyomású légrétegeket a nyugat- és közép-európai térség felett, majd a magas nyomásúakat a kontinens keleti végeiben, egy újabb ázsiai esőzóna közé szorítva. Az oroszországi forróság, mint oly sok légköri jelenség, önmagát is gerjeszti. A felhőtlen égbolt alatt gyorsan fogy a talaj nedvességtartalma, vagyis a föld egyre forróbbá válik, így erdőtüzek lobbannak fel, amelyek egyre terjednek. A levegő azonban áll, a füst így nem tud felszállni, s a talajhoz közel maradva csak tovább növeli a forróságot és a szárazságot – ilyen körülmények között viszont esőre nincs esély.

A szakemberek szerint az utóbbi négyszáz évben nem volt hasonló hőhullám Oroszországban. Ugyanakkor az utolsó fél évszázad egyre melegedő éghajlata miatt nem kizárható, hogy a közeljövőben az idén tapasztalt szárazság megismétlődik. Ez rossz hír Pakisztánban is, mert akkor ismét lejut hozzájuk az a szibériai hideg léghullám, amely a nedves meleg rétegekkel keveredve a mostani hatalmas esőzéseket okozta. A tudósok sem tudják, milyen gyakorisággal számíthatunk újabb szélsőségekre, de abban biztosak: a korábban évszázadonként csak egyszer előforduló jelenségek most már egy emberöltőn belül is visszaköszönhetnek.