Magyar Hírlap online

Csontjaiból állapították meg egy régvolt ember rákos megbetegedését

A rák sokkal inkább genetikai, mint környezeti okokkal magyarázható

Prosztatarákot állapítottak meg a Kai­rói Amerikai Egyetem (AUC) kutatói egy 2200 éves egyiptomi múmiánál, ami a betegség genetikus eredetét bizonyítja. Ez a második legrégebbi ismert prosztatarák-lelet, a legkorábbi esetet egy 2700 éve élt szkíta uralkodó csontvázának vizsgálatakor azonosították – az ő földi maradványai Oroszországban kerültek napvilágra. A mostani kutatásról a Journal of Paleopathology című folyóiratban számoltak be az AUC tudósai. A kutatók a lisszaboni Nemzeti Régészeti Múzeumban őrzött három egyiptomi múmiát vetették alá komputeres tomográfiának. A 0,33 milliméteres pixelfelbontású felvételeken fedeztek fel az M1-esként ismert múmiánál több apró, kerek, tömött csontelváltozást a 2200 éve elhunyt férfi gerincének deréki és ágyéki részén, a medencecsontjaiban, valamint az alsó végtagjaiban. A radiológiai kép áttétes prosztatatumorra utal. A legutóbbi időkig a tudósok a rákos megbetegedések elterjedését az iparosodás, az élelmiszerben és a környezetben előforduló rákkeltő anyagok számlájára írták. „A rosszindulatú daganatos megbetegedések napjaink égető kérdésévé váltak, ennek megfelelően a szakemberek folyamatosan próbálják megfejteni, hogy hogyan evolválódott ez a kór. A lisszaboni Nemzeti Régészeti Múzeumban őrzött múmia egy lépéssel közelebb viszi a tudományt a betegség okainak feltárásához és gyógyításához” – hangsúlyozta Szalima Ikram, az AUC egyiptológusprofesszora. A mostani kutatások újabb bizonyítékkal szolgálnak, hogy a rákos megbetegedések mögött sokkal inkább genetikai, mintsem környezeti okok húzódnak. „Az ókori világban ismeretlenek voltak a genetikailag módosított élelmiszerek, a környezetszennyeződés, így a rákos megbetegedések nem hozhatók összefüggésbe az iparosodással” – fogalmazott Szalima Ikram, szerinte napjainkban a gyakoribb megbetegedések a népesség magasabb élettartamával magyarázhatók. „Az ókori Egyiptomban legfeljebb 30-40 éves korig éltek az emberek, így a rákos megbetegedésre hajlamos egyének sokkal korábban hunytak el, mintsem a daganat kifejlődhetett volna a szervezetükben” – érvelt.