Magyar Hírlap online

Brüsszel az innovációban látja a kiutat a válságból

Le kell bontani az összes bürokratikus akadályt

Európa hosszú távon a kutatás-fejlesztés támogatásával, a szabályozó környezet megváltoztatásával és az oktatásba történő invesztícióval lábalhat ki a válságból – ez volt a fő üzenete a Brüsszelben megtartott első innovációs konferenciának.



A tudományos seregszemle előtt egy héttel fogadták el azt az előterjesztést, amely 2014–2020 között nyolcvanmilliárd euróra növeli a kutatás-fejlesztésre, innovációra szánt forrásokat a 2013-ban kifutó hétéves időszak 53 milliárdjához képest. Prioritást az informatika, a gyógyszerkutatás, a biotechnológia, a környezetvédelemmel kapcsolatos kutatások élveznek. Amennyiben az EU eléri célkitűzését, és a GDP három százalékát kutatás-fejlesztésre fordítja, akkor 3,7 millió új állás jöhet létre 2025-ig, mondta megnyitójában Máire Geoghegan-Quinn biztos.

A stratégiaváltásra már csak azért is nagy szükség van, mert a kutatás-fejlesztés jelentős, és gyorsan növekvő hányadát Európán kívül végzik, a kontinens országai egyre inkább lemaradnak az Egyesült Államok és a vezető ázsiai gazdaságok mögött. „Komor hangulat telepedett Európára, téli mélabú, amely, úgy gondolom, nem áll jól önöknek” – kezdte beszédét Eric Schmidt. A Google elnöke szerint az európai kormányoknak az innovációt elősegítő szabályozó környezet megteremtése a legfontosabb feladata. Az innováció előtti akadályok között említette a magánszektor alacsony részvételét a tudományos kutatások finanszírozásában. A korai szakaszban nyújtott kockázati tőkebefektetések az EU-ban az Egyesült Államok szintjének egyharmadát érik csupán el – mondta Schmidt, aki szerint a nyitott adatbázisok és a felhőalapú számítástechnika lehet a jövő útja.

A felszólalók bírálták a bürokratikus szabályozórendszert, a vállalkozások és a kutatóintézetek, egyetemek közötti együttműködés hiányát, valamint a szabadalmaztatás nehézségeit. Egy szabadalom bejegyzése és fenntartása az EU-ban hússzor annyiba kerül, mint az Egyesült Államokban. Az alapötletek piaci megvalósítása nem képzelhető el a kockázati tőketársaságok nélkül. Európa lemaradása az Egyesült Államokkal szemben itt is szembetűnő – mondta Henry Chesbrough. A Berkeley Egyetem Nyílt Innováció Központját vezető szakember előadásában kiemelte, hogy a versenyelőnyt nem egy új ötlet, hanem a kutatási eredmények megfelelő alkalmazása jelenti. Felértékelődik a cégek közötti együttműködés, az innovációs folyamatok kiterjesztése vállalati határokon túlra. A Procter & Gamble fejlesztéseinek fele a szervezeten kívülről származik. A cég külön fizet minden innovatív kutatási eredményért.

A befolyásos Moxie Insight kutatóintézet vezetője, Don Tapscott a kínai motorkerékpár-piac decentralizált, több száz cég laza együttműködésén alapuló modelljét emelte ki, ami nemcsak költséghatékony, hanem az innovációt is elősegíti. Az iraki veterán Jay Rogers által alapított Local Motors szintén a nyílt innovációs modellre építette stratégiáját. Az egyedi tervezésű, sok apró gyártóbázison előállított autók iránt óriási a kereslet. A gyógyszergyárak szintén stratégiai döntések előtt állnak, mivel a következő két évben százmilliárd dolláros árbevétel kiesésre számíthatnak a szabadalmak lejárata miatt. Sam Pitroda, az indiai miniszterelnök tudományos tanácsadója nem kis meglepetést okozott, amikor kijelentette: országa 2060-ra a világ első számú gazdasága kíván lenni. Erre minden esély megvan, az évi hat-nyolc százalékos növekedés mellett és az óriási belső felvevőpiac miatt. Az 1,2 milliárdos Indiában a lakosság negyven százaléka 25 évnél fiatalabb. Évente 15 millió új állásra van szükség, hogy a növekedést biztosítják, tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy India mennyire fog a megújuló energiaforrásokra építeni, Pitroda kitérő választ adott.