Magyar Hírlap online

BRÜSSZEL AZ INNOVÁCIÓBAN LÁTJA A KIUTAT

Első alkalommal rendezett az EU innovációs konferenciát

Európa hosszú távon az innovációval, a szabályozó környezet megváltoztatásával és a tudományos oktatásba történő invesztícióval lábalhat ki a válságból, ez volt a Brüsszelben a múlt héten megtartott első innovációs konferenciának a fő üzenete. A tudományos seregszemlén az innovációban élenjáró világcégek mellett több olyan innovatív vállalkozás is bemutatta fejlesztését, amelyet az Európai Unió kiemelten támogatott a hetedik kutatási keretprogramjából.

A konferencia megnyitója előtt éppen egy héttel fogadták el azt a javaslatcsomagot, amely a következő költségvetési ciklusban - 2014-2020 között - jelentősen megemeli és egységes keretbe foglalja a kutatás-fejlesztésre, innovációra szánt forrásokat. Erre a célra az Európai Bizottság, a Horizont 2020 néven futó programja, amely a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kezdeményezés egyik alappillére, összesen 80 milliárd eurót irányoz elő. Összehasonlításképp, a 2013-ban kifutó hétéves ciklus alatt erre a célra 53 milliárd eurót fordíthattak. A prioritások az új műszaki megoldások, az informatika, a gyógyszerkutatás, a biotechnológia, a környezetvédelemmel kapcsolatos kutatások lesznek. Ha az EU eléri célkitűzését, és a GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítja akkor 3,7 millió új állás jöhet létre 2025-ig, mondta megnyitójában Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős európai biztos.


Európai melankólia, avagy mi a kiút?

A kutatás-fejlesztésre szánt források szétaprózódhatnak ezért az EU-nak stratégiai módon fokoznia kell a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködést, hogy felvegye a versenyt a fejlődő országokkal, köztük az innováció területén is rohamosan fejlődő Kínával, Indiával vagy a pozícióját továbbra is őrző Egyesült Államokkal szemben, hangzott el a konferencián. Az európai kutatás-fejlesztés és innovációs politikai hatékony megvalósítása előtt számos akadály tornyosul, így többen említették a bürokratikus intézményrendszert, a kockázati-tőke hiányát, vagy éppen a pénzügyi befektetők rövid távú szemlétét, a szabadalmaztatás nehézségeit és azt, hogy egyre kevesebben jelentkeznek tudományos pályára.

Az innovációt hátráltató tényezők egy tipikus példája a szellemi tulajdon védelmével és kezelésével kapcsolatos. Az a tény, hogy a szabadalmaztatás és egy szabadalom fenntartásának teljes költsége Európában többszöröse, mint az az Egyesült Államokban jelentősen csökkenti az európai cégek versenyképességét.

Európa a kockázati tőke tekintetében is bőven elmarad az Egyesült Államok mögött, így sokszor ígéretes projektek fulladnak kudarcba a finanszírozás hiánya miatt.

A konferencia szervezőinek sikerült több illusztris vendéget sikerült megnyerniük. A legnagyobb érdeklődés Eric Schmidt beszédét övezte. A Google igazgatótanácsának elnöke, aki a közelmúltban távozott vezérigazgatói posztjáról, kedélyesen osztogatta a tanácsokat, ha már Brüsszelbe hívták. Az innovációs konferencia mellett a Bizottság egy trösztellenes meghallgatáson is számított Schmidt jelenlétre. A Google vezére szerint komor hangulat telepedett Európára, téli mélabú, ami  „úgy gondolom nem áll jól Önöknek”. Szerinte Európának abba kellene hagynia a panaszkodást, és a megoldásokra összpontosítania. Az ázsiai versenymodell jelenleg nagyobb növekedést ér el, ez részben demográfiai, részben pedig az internet nyújtotta hálózati összekapcsolással magyarázható, folytatta a Google vezetője, hozzátéve, hogy Európa szellemi tőkéjéből, múltjából előnyt kovácsolhat. Az európai vezetőknek tényekből és nem politikai meggyőződésekből kellene dönteniük, hangoztatta Schmidt, aki tanácsokkal is szolgált a kormányzati szektornak.

Schmidt véleménye szerint szükséges befektetni a képzésbe, a tudományos oktatásba, mivel kevesen választják ezeket a szakterületeket élethivatásként.  A kormányoknak, amelyek egyben a legnagyobb adatkezelők, az innovációt elősegítő szabályozó környezet megteremtése a feladata, és az, hogy azonosítsák a „fő problémákat”, amelyek megoldása össztársadalmi hozadékokkal jár és azokra összpontosítsanak. Az adatrobbanás egyébként is a kormányokkal szemben is követelményeket támaszt, egyre inkább őszinteségre készteti őket. Az innováció előtti akadályok között említette a magánszektor alacsony részvételét a tudományos kutatások finanszírozásában és a termékek piacra dobásában. A korai szakaszban nyújtott kockázati tőke mennyisége az EU-ban az Egyesült Államok szintjének egyharmadát éri csupán el, mondta Schmidt, aki szerint a nyitott adatbázisok és a felhőalapú számítástechnika lehet a jövő útja. 

Kiemelt projektek, magyar résztvevőkkel

Ami a magyar részvételt illeti , a konferencián bemutatott, az EU 7. kutatási keretprogramjából finanszírozott (FP7) 48 kiemelt projektből nyolcnál találtunk magyarországi partnert. Egyik ilyen a 4,3 millió eurós támogatásban részesülő Forpbioplas, ami jó példája a fenntartható növekedést elősegítő megoldásoknak. A BME részvételével zajló projekt célja műanyagok előállítása új eljárásokkal, részben megújuló források, mint faliszt vagy más növényi eredeti anyagok felhasználásával. A másik magyar vonatkozással is bíró kutatási program az új generációs, az iparban használt, robotizált szerszámgépek használata. A Project Next 14 millió eurós támogatásban részesült az Uniótól. 

Szintén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az egyik partner a 8,3 millió eurós támogatású Clear-up projektben, amely fenntartható alkotóelemek alkalmazásával már meglévő épületeknél biztosít jelentős energia megtakarítást. A megújuló energiaforrások között Magyarországon óriási lehetőségekkel kecsegtető geotermikus energia felhasználására kitűnő példa a mórahalmi kezdeményezés. A csongrád megyei város az elmúlt években már többször sikeresen pályázott EU-s forrásokra környezetvédelmi típusú fejlesztésekre. A Geocom által koordinált projekt több mint 260 millió forintos Uniós támogatásban részesült, amelyből a település mára intézményeit szinte csak termálvízből nyert energiával fűti.