Magyar Hírlap online

Ahol a gépek életre kelnek: a Mobileum

Búcsú a mindent a szemnek, semmit a kéznek elvtől

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Tanulmánytára új oktatási formát szeretne meghonosítani. Szakít a gyakori mindent a szemnek, semmit a kéznek elvvel. Szunyogh Gáborral, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

Két éve nyílt meg a Mobileum, amelynek ötszáz négyzetméteres csarnokában 130 hatalmas és 150 kisebb gép, makett és modell várja az érdeklődőket. Híres, magyar gyártmányú és a magyar ipar fejlődésében központi szerepet játszó külföldi gépeket mutatnak be. Az erőgépgyűjtemény a 19. és 20. század energiatermelé-sének fejlődését ismerteti a különféle gőzgépeken, századfordulós magyar motorokon, valamint a nagy szivattyú- és turbinafejlesztési időszak működő műtárgyain keresztül. Emellett bemutatják a gőzgépek kialakításához vezető fizikai kísérletek is. Az eredeti gépcsarnoki hangulatot árasztó teremben a magyar ipar korábbi fellegvárainak, a Láng, a Ganz, a Hoffher és Schranz, illetve a Schlick-Nicholson gépgyár fejlesztései állnak, többek között Bánki Donát, Csonka János és Jendrassik György a maguk idejében világszenzációnak számító találmányai.

„A kiállítás ötlete a saját kedvezőtlen tapasztalataimból adódott. Én hiába vagyok gépészmérnök és muzeológus, nem foghatok meg semmit a magyar múzeumokban, mondván, hogy biztosan tönkreteszem. Például egyszer a Hadtörténeti Múzeumban szerettem volna tüzetesebben megvizsgálni egy tankot, de a teremőr rögtön figyelmeztetett, hogy akkor bizony el fog romlani. Érdekesnek tartom, hogy míg az a tank kibírta a második világháborút, egy gépészmérnök kezétől tönkremehet. Ezzel szemben Németországban, a Deutsches Museumban szabadon állnak a gépek, és nyugodtan tekergetheti bárki, akár mindenféle hozzáértés nélkül is. Angliában pedig a százötven–kétszáz éves gőzgépeket rendszeresen beindítják” – mondta el Szunyogh Gábor.

2004-ben lett az Országos Műszaki Múzeum főigazgatója Kócziánné Szentpéteri Erzsébet, aki pártolta a gondolatot, hogy létrehozzanak egy interaktív kiállítást, ahol a kurátor szavaival élve „Az ember Sherlock Holmesként fedezheti fel például az Otto Langer-féle gőzmotor működését.” A múzeum egyik raktárában egymás hegyén-hátán álltak a különféle gépek, ezeket nyakig olajosan hónapokig tisztította, rendszerezte Szunyogh Gábor és tanítványa, Mladek László.

A kezdeményezés azóta olyan sikeres, hogy folyamatosan fogadnak általános és középiskolás csoportokat, de ellátogatnak hozzájuk egyetemisták és idős mérnökök is. „Hihetetlen élmény, amikor egy 70-80-90 éves mérnök bácsi eljön nosztalgiázni azok közé a gépek közé, amelyek még az ő fiatalkorában a modernséget jelentették, és esetleg fel tud fedezni számára addig ismeretlen részleteket is” – mesélte a kurátor.

A gyerekek és a tinédzserek a gépeket a kismérnök-képző programban ismerhetik meg, ahol igazi sisakban, köpenyben, műszaki rajzlappal a kezükben járják be a termet, keresve azt a gépet, illetve annak egy darabját, amely a tárlatvezető múzeumpedagógus szerint elromlott és javításra szorul. „Ebben a játékos oktatásban a gyerekek megismerkednek a mérnöki munkával, megtanulják a műszaki rajz készítésének alapjait, méréseket végeznek, pontosan ugyanúgy, mint az igazi géptermekben” – tudhattuk meg Szunyoghtól. Hozzátette, nem titkolt céljuk, hogy felkeltsék a fiatalok érdeklődését a mérnökszakma iránt, mert a mai túlvirtualizálódott világban elveszett a szakma iránti érdeklődés, sokan nem is tudják, valójában mi is egy mérnök feladata.

A kismérnök-képzőt is segíti majd az a tervezett újdonság, hogy egy sűrített levegős rendszert építenek ki a csarnokban, hogy bármikor be lehessen indítani a gőzgépeket. Ez a technológia külföldön már bevett szokás, mert így nemcsak kézzel indíthatók a gépek, hanem megfigyelhetők, hogyan működtek önmagukban. További újdonság, hogy Szunyogh Gábor és Mladek László ismét együtt dolgozik két másik raktérrész gépein.