Magyar Hírlap online

A magyar magok világhódító útja

Visszatekint

A kiegyezés utáni esztendőkben a lakosság csaknem hetven százaléka élt földművelésből Magyarországon. Mauthner Ödön jó érzékkel vette észre, a minőségi vetőmag hatalmas üzletet jelenthet.

Elsőként az 1848-ban született Mauthner Ödön volt az, aki felismerte: olyan kereskedelmi vállalatot kell alkotni hazánkban, amely kimagasló csíraképességű, első osztályú vetőmaggal látja el a parasztokat és a birtokokat. A középiskolát végzett ifjú mintagazdaságokban töltötte gyakornokéveit, s ezzel párhuzamosan beiratkozott a magyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára. Szabadidejében tanulmányutakat tett külföldön, így többek közt az akkor a magtermesztés apostolának tekintett szászországi Kolbe professzorhoz is eljutott. Gyakornok évei alatt jelentékeny vagyont, mintegy tízezer forintot sikerült összegyűjtenie. Ezzel, meg a szaktudásával, nyitotta meg 1874. július 13-án Budapesten magforgalmi részvénytársaságát.

Akkor Magyarországon kizárólag külföldi magot vetettek. Az import bizonytalan volt, a rossz termésért pedig nem lehetett panasszal élni. Mauthner ingyen biztosította a magot a vetőmagot termelőknek, s előre kifizette a termés árát is. A vetőmagját felhasználó termelők sem csalódtak: Mauthner már 1875-ben elhozta az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Nagy Aranyérmét, melyet 1896-ig huszonöt másik elismerés követett.

A vállalkozás 1895-re már európai ismertséggel dicsekedhetett, de az alapító túllépett a kontinensen. Kétszázezer koronás befektetéssel partnereket szerzett Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában. Az első világháború vesztegzárján félmilliót bukott, de kapcsolatait a világégés után sikerült újjáélesztenie. Annyira, hogy a békekötést követően Amerikából a magyar fővárosba befutó első táviratok egyike az iránt érdeklődött, létezik-e még a Mauthner? A cég túlélte a harmincas évek gazdasági világválságát, s még a második világháború sem tudta tönkretenni. Csak az államosítás 1947-ben.