2010-08-09
A katasztrófa végjátéka
A tudósok szerint még évtizedekig érezhető lesz a négy és fél hónapos olajömlés káros utóhatása
A múlt hét végére végre sikerült lezárnia a Mexikói-öbölben található Macondo kút kiömlését a British Petroleum (BP) olajtársaságnak. A szakemberek szerint még évtizedekig érezhetők lesznek az Egyesült Államok története legsúlyosabb környezetszennyezésének hatásai.
A BP szakemberei a múlt hét közepén nehéziszappal és cementtel zárták el a Macondo kút kiömlését. A kút tetején így keletkezett dugó a jelek szerint stabil, és visszaszorította az olajat a tengerfenék alá.
A szakértők szerint ugyanakkor még egy oldalról le kell zárni a kutat ahhoz, hogy teljesen nyugodtak lehessünk, többé nem fog kitörni, és nem szennyezi tovább a környezetet. Ehhez egy másik furaton át cementet kell még pumpálni a kút aljára is. Ezeket a munkálatokat várhatóan e hét végére befejezik, ám ezzel koránt sincs vége a történetnek.
Az amerikai tudósok szerint csaknem ötmillió hordónyi nyersolaj ömlött a tengerbe a Deepwater Horizon fúrótorony április 20-i felrobbanása óta, amelynek nyomán eltört a Macondo kútból a nyersanyagot a felszínre juttató csővezeték is. A legújabb becslések szerint ennek csupán a negyede maradt a vízben, háromnegyedét vagy kiszivattyúzták, vagy elégették, vagy vegyi anyagokkal semlegesítették, illetve lebontotta a természet.
A megmaradt egynegyed is ötször nagyobb olajszennyezést jelent, mint amit az eddigi legnagyobb olajkatasztrófa, az Exxon Valdez tartályhajó balesete után tapasztaltak a tudósok. Az 1989-es alaszkai olajszennyezéssel összehasonlítva most csak annyiban jártak jobban, hogy az akkori 2400 kilométerrel szemben most csupán ezer kilométernyi partszakaszt szennyezett be az olaj, s alig 60 kilométernyi az erősen károsodott szakasz. Louisiana állam part menti mocsarai, amelyek megvédik az ott élőket a viharoktól, és tisztán tartják vizeiket, igen kevés szennyezést kaptak.
Az itt lakóknak egyszerűen szerencséjük volt, hogy nem voltak ebben az időszakban olyan erős viharok, amelyek felhajtották volna az olajszennyezést a mocsarakba. Ekkor ugyanis az így is évtizedekre kiható természeti katasztrófának sokkal súlyosabb következményei lettek volna. Az olaj ugyanis elpusztítaná a mocsarak ritka fajokkal teli élővilágát, s a vízkészlet elszennyeződése miatt élhetetlenné tette volna a környezetet az emberek számára is.
A tudósok ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy korai lenne bagatellizálni a következményeket, mert fogalmunk sincs, mit rejt a tenger mélye. A szakemberek szerint a hasonló szennyeződések következményeinek 99 százaléka néhány héten belül nyilvánvaló, azonban a fennmaradó egy százalék évtizedekig tartó káros hatásokat jelenthet.
A tengerben feloldott vagy elégetett olaj után például kátránylabdacskák maradnak hátra, amelyek igen hosszú idő alatt bomlanak csak le, s közben tovább szennyezik a környezetet. Az Exxon Valdez katasztrófája után már egyszer kiderült, milyen súlyos késleltetett hatásai lehetnek az ilyen szennyezésnek.
Az alaszkai partok mentén négy évvel a baleset után omlott össze a heringállomány. Az ijesztő ebben az, hogy két évtizeddel a történtek után sem állt még helyre, s egyelőre sejtelmük sincs a tudósoknak arról, hogy az ottani halászok mikor kaphatják vissza állásaikat. A mexikói-öbölbeli katasztrófa az alaszkait nagyságrenddel haladta meg, s a tudósok máris találtak olajat a tengeri rákokban és csigákban, ami azt jelenti: szennyező anyag került az élelmiszerláncba. Vagyis az ezekkel táplálkozó halak is fogyaszthatatlanok lesznek a közeljövőben. Habár kis koncentrációban, de olajat mutattak ki a mélytengeri áramlatokban is, s ennek szintén kiszámíthatatlan az ökológiai hatása. Az olaj ugyanis elhasználja a mélyben az oxigént, s nem tudni, ennek milyen káros hatása lesz mikrobiológiai szinten. Márpedig ez befolyásolhatja az élelmiszerlánc működéséhez nélkülözhetetlen planktonok és lárvák fejlődését.
A BP a hét végén bejelentette, hogy a kút sikeres lezárását követően erőit átcsoportosítja a szennyezett tengeri és szárazföldi területek megtisztítására. A szakértői becslések szerint a brit olajtársaságnak a korábbi tízmilliárdos nagyságrend helyett csak néhány milliárd dollárjába fog kerülni a környezet megtisztítása. Ugyanakkor összesen 20-30 milliárd dollár bírságra és kártérítésre számíthat.
Szalontay Mihály