Magyar Hírlap online

A kanadai állam "piszkos" olaja

Környezeti kockázatokat rejt a nyersanyag előállítása a kátrányhomokból

A jó szomszédhoz át lehet menni cukorért, az igazán jó szomszéd viszont 1,4 millió hordó olajat ad naponta – mondta a minap Ed Stelmach, a kanadai Alberta tartomány kormányfője. A Mexikói-öbölben bekövetkezett olajkatasztrófa után ez a szomszéd még jobban felértékelődött.

Az amerikai szakemberek a kanadaiakat ideális nyersanyagforrásnak tartják. Egyrészt közel vannak, másrészt ezzel nem fokozódik az ország energiafüggősége ellenséges ideológiákat valló, vagyis zsarolásra és terroristák verbuválására kész rezsimektől. A kanadaiak már így is az élre törtek az amerikai olajexportőrök rangsorában, a részesedésük 22 százalékos.

Az amerikai kormány ennek ellenére felfüggesztette a két ország közötti csővezeték-hálózat fejlesztési projektjét, amellyel a kanadaiak megduplázhatnák részesedésüket az amerikai exportban. A kanadai olaj fele ugyanis kátrányhomokból származik, amelyből csak igen költséges és környezetszennyező módszerekkel lehet kinyerni a nyersanyagot.

A kátrányhomok sötétszürke-fekete színű, bitumenszerűen besűrűsödött olajjal átitatott homok. Ahhoz, hogy ebből olajat nyerjenek, a kanadai gázkitermelés 20 százalékát fel kell használni. A külszíni homokkitermelés pedig erdőségeket tarol le, viszont mérgező anyagokkal teli tavakat hagy maga után. Az amerikai becslések szerint a kátrányhomokból az átlagosnál 82 százalékkal nagyobb üvegházhatást okozó gázkibocsátással lehet csak nyersanyagot kinyerni.

Ezek után nem csoda ha a kanadai kibocsátás a kyotói jegyzőkönyvben vállalt hatszázalékos csökkenés helyett az 1990-es szintnél harminc százalékkal magasabb lesz 2012-re – állítják a tudósok.