Magyar Hírlap online

A fizikát nem lehet megcáfolni

Az új labda sok meglepetést okozott a focistáknak

A világ mostanság Dél-Afrikára figyel. A foci-vb-t többen nézik, mint a nyári olimpiát. A futballszerető tudósok azonban nemcsak a játékosok gyorsaságát és cseleit figyelik, hanem hogy a fizika és a biológia miként befolyásolja az eredményjelzőt. Hogy a gravitáció, a súrlódás és a Magnus-effektus hat a labdára, nem titok. Az utóbbi erőt egyébként Heinrich Gustav Magnus modellezte 1853-ban: rájött, hogy amikor a forgó test valóságos közegben halad, akkor a haladási irányára merőlegesen egy olyan erő lép fel, amelynek iránya a közeg legnagyobb helyi sebessége a forgó test felületén. Rabi Mehta, a NASA mérnöke azonban most egy újabb tényezőre hívta fel a figyelmet. „Johannesburg 1753 méteren fekszik. Ezen a magasságon már ritkább a levegő, és ez az alacsonyabb sűrűség okozza, hogy a labda sokkal gyorsabban és egyenesebben repül, mint az átlagos amerikai vagy európai meccseken. Ezért számos olyan hibát láthatunk Dél-Afrikában, amikor a passz túl hosszúra sikerül” – mondta Mehta, hozzátéve, hogy a külföldi játékosoknak nem egyszerű hozzászokniuk ezekhez a körülményekhez, mert nemcsak arról van szó, hogy a kevesebb oxigén miatt fáradékonyabbak, hanem egészen más erővel kell rúgniuk a labdát, mint a megszokott környezetben.

Az idei vb-t már korábban is a szélsőségek játékának nevezték, hiszen három helyszíne a tengerszinten, a többi pedig 1200-1300 méter fölött található. A csapatok játékhelyszíni beosztása sem a legigazságosabb, hiszen míg például a csoportkörök alatt Németország beutazta az országot, Ghána végig magaslaton játszott, így akklimatizációja nem volt kétséges. Szakértők szerint az említett körülmények okozhatták az európaiak meglehetősen visszafogott szereplését.

Mehta a vb hivatalos labdáját, a Jabulanit is méltatta. A labdát sokszor szidták már, pedig az a Teamgeist, a 2006-os vb labdájának továbbfejlesztett változata, amelyet akkor az Adidas a világ legpontosabb labdájaként aposztrofált – igaz, erről a játékosok kevésbé voltak meggyőződve. Már a Teamgeistnél is tapasztalható volt, hogy forgás nélkül rúgva, váratlan irányba kanyarodhatott el, illetve változtatott irányt. Ezt a hatást csak felerősítette Jabulani nyolc paneles összetétele (a korábbi 14 rész helyett), és a felszínén lévő aerodinamikus gerince. Mehta elmondta, hogy a forgás nélkül megrúgott labda nem repül egyenletesen a varrások és a különleges gerinc miatt, mert ezek aszimmetrikus levegőáramlást hoznak létre a labda körül, amely végül kanyarba kényszeríti az egyenes rúgást.