2010-02-08
A Csillagképre most már nem futja
Az amerikai űrkutatás jövőjét is veszélyeztetheti a takarékossági program
Barack Obama amerikai elnök megadta a kegyelemdöfést a Csillagkép programnak, amely a Holdra szállás megismétlését tűzte ki célul 2020-ig. Ez a döntése viszont meghosszabbíthatja a Nemzetközi Űrállomás (ISS) üzemidejét.
George W. Bush, az előző amerikai elnök hirdette meg azt a Csillagkép programot, amelynek jegyében űrhajósaik negyvenévnyi szünet után visszatértek volna a Holdra. Bush a Holdon egy olyan állandó bázist szeretett volna kiépíteni, amelyről aztán a Marsot, illetve Naprendszerünk távolabbi bolygóit is meg lehetett volna célozni. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA eddig kilencmilliárd dollárt költött erre a projektre, amelyet azonban a két számjegyű államháztartási deficittel küszködő washingtoni kormányzat már nem akar folytatni. Barack Obama e hónap elején bejelentette: az Amerikai Egyesült Államok nem engedheti meg magának ezt a százmilliárd dolláros nagyságrendű megaprogramot.
Az elnök ehelyett azt indítványozta, hogy reformálják meg a világűr meghódításában mindeddig élen járó NASA-t. A reform négy eleme az ISS élettartamának meghosszabbítása, új űrjárművek kifejlesztése, a hivatal és a magánszektor viszonyának, valamint tudományos küldetésének átértékelése. Az egyik legfontosabb reformelem az, hogy tolják ki a 340 kilométeres magasságban, alacsony Föld körüli pályán keringő ISS élettartamát 2016-ról 2020-ig. A tervek szerint megnövelik az itt végrehajtandó orvosi, biológiai és anyagkísérletek számát is. Az ISS kap egy centrifugát, amely lehetővé teszi, hogy kísérletezzenek a mesterséges gravitációval. Ennek eredményei fontosak lehetnek az olyan hosszas űrbéli utazásokkor, mint amilyen a Marsra vezethet. Az ISS emellett felfújható rekeszekkel is bővülhetne, ami jóval olcsóbb lenne, mint az eddig alkalmazott fejlesztések. A Nemzetközi Űrállomás élettartamának meghosszabbítása minden bizonnyal elnyeri majd a kanadai, japán és európai partnerek tetszését, mert így több kísérletet hajthatnak végre a fedélzetén.
Hasonlóképpen helyeslik majd az ötletet az oroszok, mert nekik jelentős szerep jut az ISS ellátásában, hiszen néhány éven belül leállnak a jelenlegi amerikai űrsiklók. Ezzel az Egyesült Államok nem adja fel az embereket önállóan űrbe juttató képességét, csak áthelyezi annak fejlesztését a magánszektorba. A NASA-nak ehhez fel kell adnia azt a korábbi gyakorlatát, hogy szigorúan behatárolja minden rakétaalkatrész műszaki paramétereit. A SpaceX és az Orbital Sciences nevű cégek vállalkoznának arra, hogy húsz teherszállítmány célba juttatására alkalmas rakétákat építsenek, s csatlakozna hozzájuk a Boeing és a Sierra Nevada Corporation is. Az űrhajósok azonban ritka vendégek lesznek az új amerikai rakéták fedélzetén, amelyek inkább robotokkal kísérleteznének. Ez jóval olcsóbb és kevésbé veszélyes, ha katasztrófa történik. Az amerikaiak tehát visszajutnak ebben az évtizedben a Holdra, csak egy robottal.
A szakemberek tartanak azonban attól, hogy a takarékossági intézkedéseknek nemcsak a NASA, hanem az ország tudományos fejlődése is áldozatul eshet. Obama javaslata így hatalmas ellenállásra számíthat a kongresszusban, mert a sok százmilliárd dollárnyi megrendelések elvesztése mellett az ország presztízs- és csúcstechnológiai veszteségét is számon kérhetik az amerikai elnöktől.
SZM