Magyar Hírlap online

A Csillagképre most már nem futja

Az amerikai űrkutatás jövőjét is veszélyeztetheti a takarékossági program

Barack Obama amerikai elnök megadta a kegyelemdöfést a Csillagkép programnak, amely a Holdra szállás megismétlését tűzte ki célul 2020-ig. Ez a döntése viszont meghosszabbíthatja a Nemzetközi Űrállomás (ISS) üzemidejét.

George W. Bush, az előző amerikai elnök hirdette meg azt a Csillagkép programot, amelynek jegyében űrhajósaik negyvenévnyi szünet után visszatértek volna a Holdra. Bush a Holdon egy olyan állandó bázist szeretett volna kiépíteni, amelyről aztán a Marsot, illetve Naprendszerünk távolabbi bolygóit is meg lehetett volna célozni. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA eddig kilencmilliárd dollárt költött erre a projektre, amelyet azonban a két számjegyű államháztartási deficittel küszködő washingtoni kormányzat már nem akar folytatni. Barack Obama e hónap elején bejelentette: az Amerikai Egyesült Államok nem engedheti meg magának ezt a százmilliárd dolláros nagyságrendű megaprogramot.

Az elnök ehelyett azt indítványozta, hogy reformálják meg a világűr meghódításában mindeddig élen járó NASA-t. A reform négy eleme az ISS élettartamának meghosszabbítása, új űrjárművek kifejlesztése, a hivatal és a magánszektor viszonyának, valamint tudományos küldetésének átértékelése. Az egyik legfontosabb reformelem az, hogy tolják ki a 340 kilométeres magasságban, alacsony Föld körüli pályán keringő ISS élettartamát 2016-ról 2020-ig. A tervek szerint megnövelik az itt végrehajtandó orvosi, biológiai és anyagkísérletek számát is. Az ISS kap egy centrifugát, amely lehetővé teszi, hogy kísérletezzenek a mesterséges gravitációval. Ennek eredményei fontosak lehetnek az olyan hosszas űrbéli utazásokkor, mint amilyen a Marsra vezethet. Az ISS emellett felfújható rekeszekkel is bővülhetne, ami jóval olcsóbb lenne, mint az eddig alkalmazott fejlesztések. A Nemzetközi Űrállomás élettartamának meghosszabbítása minden bizonnyal elnyeri majd a kanadai, japán és európai partnerek tetszését, mert így több kísérletet hajthatnak végre a fedélzetén.

Hasonlóképpen helyeslik majd az ötletet az oroszok, mert nekik jelentős szerep jut az ISS ellátásában, hiszen néhány éven belül leállnak a jelenlegi amerikai űrsiklók. Ezzel az Egyesült Államok nem adja fel az embereket önállóan űrbe juttató képességét, csak áthelyezi annak fejlesztését a magánszektorba. A NASA-nak ehhez fel kell adnia azt a korábbi gyakorlatát, hogy szigorúan behatárolja minden rakétaalkatrész műszaki paramétereit. A SpaceX és az Orbital Sciences nevű cégek vállalkoznának arra, hogy húsz teherszállítmány célba juttatására alkalmas rakétákat építsenek, s csatlakozna hozzájuk a Boeing és a Sierra Nevada Corporation is. Az űrhajósok azonban ritka vendégek lesznek az új amerikai rakéták fedélzetén, amelyek inkább robotokkal kísérleteznének. Ez jóval olcsóbb és kevésbé veszélyes, ha katasztrófa történik. Az ameri­kaiak tehát visszajutnak ebben az évtizedben a Holdra, csak egy robottal.

A szakemberek tartanak azonban attól, hogy a takarékossági intézkedéseknek nemcsak a NASA, hanem az ország tudományos fejlődése is áldozatul eshet. Obama javaslata így hatalmas ellenállásra számíthat a kongresszusban, mert a sok százmilliárd dollárnyi megrendelések elvesztése mellett az ország presztízs- és csúcstechnológiai veszteségét is számon kérhetik az amerikai elnöktől.