Magyar Hírlap online

Szívbaj jöhet a borúlátókra

Pozitívan gondolkodni nem könnyű, viszont megéri

Sokszor hallottuk már, hogy a stressz kezelésében alapvető a kapcsolatok ápolása és a pozitív gondolkodás, de a megfelelő összetételű étrend és a mozgás is ugyanolyan lényeges. Meg azt is hallottuk, hogy nyugodtan forduljunk szakemberhez, ha az öngyógyítás már nem segít. Az ember valóban hajlamos azt gondolni, hogy maga is megbirkózik a napi stresszel, a társadalom pedig a gyengeség jelének tekinti az igényt a professzionális segítségre. Pedig a folyamatos stressz nagyon veszélyes.

Egy amerikai fölmérés szerint minden harmadik nő szenved szorongástól és minden ötödik küzd klinikai depresszióval. A fizikai megnyilvánulások között magas vérnyomást, gyenge immunrendszert és szívproblémákat is találni. Nemrég sikerült kimutatni, hogy a pozitív gondolkodás gátolja a koronáriás szívbetegségek kialakulását. Katrina Davidson, a Columbia Egyetem professzora és a kutatás vezetője kijelentette: egyelőre csak felmérő vizsgálatról van szó, és számos bizonyítás hátra van, mégis úgy tűnik, pozitív gondolatokkal megelőzhetők a szívbetegségek. „Ha minden kétséget kizáróan bizonyíthatjuk igazunkat, akkor eredményeink kulcsfontosságúak lesznek a szívbajokra hajlamos betegek kezelésében, életmódjuk megváltoztatásában” – mondta el a European Heart Magazinban a doktornő.

A tíz évig tartó kutatásba összesen 1739 személyt vontak be. Mindnyájuknál fölmérték a szívbetegségre való hajlamot, valamint egyéni jellemzőiket figyelembe véve, becsléssel megállapították a depresszió, a kóros mértékű viszálykodás és a szorongás kialakulásának lehetőségét. Földerítették a pozitív érzelmek kifejezésére való hajlandóságot, az úgynevezett pozitív hatást is. „Azoknál a résztvevőknél, akiknek nincsenek pozitív érzelmeik, 22 százalékkal nagyobb kockázattal alakul ki szívroham vagy szívtáji szorító fájdalom, mint azoknál, akiknél érzékeltük a pozitív hatást.

Azt is kimutattuk, hogy akik általában pozitív beállítottságúak, s bár rendelkeznek bizonyos depresszív tünetekkel is, azok az ő esetükben nem jelentenek kockázatot a szívproblémák kialakulására” – nyilatkozta Davidson.

Mit lehet a megoldás? „Sokan csak az éves szabadságuk két hetében pihennek. Ez hibás hozzáállás. Attól nem végzünk majd rosszabb munkát, ha mindennap negyed órát fordítunk arra, amit szeretünk. Aki könyvvel a kezében érzi jól magát, olvasson. Aki mozogni szeret, menjen futni. Létszükséglet, hogy nap mint nap találjunk valamit, ami kikapcsol és segít relaxálni, ha csak néhány percre is” – tette hozzá a kutatás vezetője.

Számos recept létezik tehát, amely segít lelki egészségünk megőrzésében. A legfontosabb, hogy megtaláljuk azt, ami nekünk a leginkább megfelelő. Ez pedig időbe és sok próbálkozásba kerül – vagyis abba a két dologba, amely egy másik felmérés szerint a legnagyobb gondot okozza. Az időt választók azt mondták, épp hogy el tudják intézni napi teendőiket, ezért sem idejük, sem energiájuk nem marad magukkal foglalkozni.

A legtöbben pedig arra szavaztak, hogy hiába próbálkoznak különféle „lazító” tevékenységekkel, egyik sem segít, és ezt nehezen élik meg.

Nos, éppen ekkor kell(ene) segítséget kérni, vagy legalább keressük fel barátainkat egy komolyabb beszélgetés erejéig. Dr. Matthias Mehl, az Arizona Egyetem pszichiátere tanulmányában közzétette, hogy a komoly beszélgetések sokkal jobban felszabadítják érzelmeinket, így boldogabbá tesznek, mintha angolosan csak az időjárásról csevegnénk.

A pozitív gondolkodás nem könnyű, de hasznos, időnként a pánikot is megelőzi. Egyes repülőtársaságok például így tartják a biztonsági bemutatót a fedélzeten: „Vészhelyzet esetén tegyék arcuk elé az oxigénmaszkot, és lélegezzenek nyugodtan. Vegyék fel a mentőmellényeket, de csak a repülőgépen kívül fújják fel. És a legfontosabb, hogy ne felejtsenek el pozitívan gondolkozni!”