Magyar Hírlap online

2012. február 12., vasárnap, Lídia, Lívia
2010-08-31

Sikertörténet: Hungaroring – Abu-Dzabi Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Autósport. Zettner Tamást elcsábították

Itthon sokan talán nem is tudják, hogy a Forma–1-es Magyar Nagydíj milyen óriási elismertségnek örvend nemzetközi sportszakmai körökben. A Hungaroring sportbíróinak vezetőjét, Zettner Tamást a közelmúltban elcsábították, hogy az abu-dzabi versenypályán töltsön be vezető tanácsadói funkciót. Az elismert szakember nem adott fel mindent itthon, a jelentősebb hazai futamokra hazajön igazgatni.

A magyarországi Forma–1-es futamok sikeres megrendezése is kellett Zettner Tamás sikeréhez (Fotó: Csudai Sándor)

– Ön már az első, 1986-os Magyar Nagydíjon is dolgozott sportbíróként, majd 1988-tól bő húsz éven át a versenyirányításban tevékenykedett mint a pályabírók vezetője. Nehéz döntés volt elhagyni a Hungaroringet?
– Nagyon is. Az ember az életét hagyja maga mögött. Minden évben márciustól októberig a versenyirányítás helyisége volt gyakorlatilag a nappalim. Itt a sportbírókkal közösen világhírű szakmai rendszert építettünk ki, s ennek eredményeként velünk példálóznak más pályákon.
A rendszernek magának köszönhetem voltaképpen, hogy a tavaly átadott Yas Marina Circuit, vagyis az abu-dzabi versenypálya menedzsmentje engem kért fel sportszakmai igazgatónak és tanácsosnak.

– Mitől olyan jó ez a bizonyos rendszer?
– Attól, hogy kevesebb ember hatékonyabban dolgozik, mint máshol, és persze roppant gördülékenyen, precízen, pontosan. A feladatok s így persze a felelősség megosztása helyett mi a hatékonyságra helyezzük a hangsúlyt. Csak egy példa: tavaly, az angolok által szervezett és lebonyolított első Abu-Dzabi Nagydíjon a versenyirányításban legalább tízen látták el azokat a feladatokat, amelyeket a Hungaroringen csupán egy ember. El lehet képzelni, milyen hatékonysággal…

– A pálya tulajdonosa valószínűleg örül majd a létszámcsökkentésnek, hiszen kevesebb bért kell fizetnie, de a dolgozók biztosan nem örvendeznek. Nem tart a konfliktusoktól, a zúgolódástól?
– A pénznek itt alig van szerepe, de azért a tavalyi bő 720 fős létszámot 650-re csökkentettük. A lényeg az irányítási és munkavégzési rendszer, illetve a módszerek, procedúrák magyar mintára alakítása. További lényeges cél, hogy a helybelieket minél inkább bevonjuk a sportszakmai munkába, és ezzel együtt elősegítsük a térség autó-motor sport kultúrájának fejlődését is. Tavaly 350 angol sportbírót hívtak meg, az idei novemberi futamon mindössze 150 bahreini és 25 magyar segédkezik majd. Ez azt jelenti, hogy nagyon komoly szakmai képzést indítottam el: hétszáz ember oktatása zajlik jelenleg is. Ők nagyrészt itt dolgozó külföldiek, de nagy örömömre százötven emírségekbeli jelentkezőnk is akadt. Közülük választjuk majd ki a legalkalmasabb 400-500 személyt. Szemben az angol módszerrel, én magam „gyarmatosítani” nem szeretnék, fokozatosan minél több helybélit akarok bevonni egyre felelősségteljesebb beosztásokba. Külön érdekesség, hogy nyolc-tíz helybéli hölgy is dolgozik majd a futamon. Ők csodaszámba mennek majd, hiszen nem Európában vagyunk!

– A sokat emlegetett egyedülálló rendszernek köszönhette tehát az állást. Adódott már korábban lehetősége arra, hogy nemzetközi berkekben is bizonyítson?
– Amint már említettem, a Magyar Nagydíjnak, de inkább úgy fogalmaznék, a hungaroringi sportszakmai munkának kiváló a híre a világban, valódi etalonként emlegetik mindenfelé. 2005-ben az első Török Nagydíj sportszakmai előkészítésére, a tisztségviselők oktatására kértek fel, azóta az isztambuli pályát a nemzetközi porondon csak úgy emlegetik: a második Hungaroring. Ez óriási eredmény, amelyre minden az autó-motor sportban tevékenykedő magyar szakember büszke lehet. Talán ennek is köszönhető, hogy 2008-tól első magyarként a párizsi székhelyű FIA Institute, azaz a Nemzetközi Automobil-szövetség autósport biztonsági kérdéseivel foglalkozó intézete igen kevés alkalmazottainak egyike lettem. Itt a világ autósportban dolgozó tisztségviselőinek egységes oktatási rendszerét és az oktatók képzését dolgoztam ki, egyúttal a nemzeti autósport-szövetségek ez irányú szakmai értékeléséért feleltem. Főleg a sok utazás miatt fárasztó, de rendkívül érdekes munka volt, hiszen számos szövetséget kellett meglátogatnom szerte a világban, rengeteg tapasztalatot szerezhettem. Ezzel egy időben, 2008–2009-ben, már az abu-dzabi pálya tervezésekor is szóba került, hogy szakmai tapasztalataimat hasznosítani kívánják. A kettő együtt azonban elképzelhetetlen lett volna, így folytattam a munkámat az FIA Institute-nál. Az idén, 2010 elején aztán ismét megkerestek Abu-Dzabiból, most már konkrétabb ajánlattal, sőt némi „hátszéllel” megtámogatva.

– Azt tudja, hogy miért önt választották?
– Egyrészt munkahelyem, az FIA Institute is folyamatosan tárgyalásban volt a versenypálya menedzsmentjével, de fontosabb az, hogy többször is megkeresték a Forma–1-es futamok versenyigazgatóját, Charlie Whitingot, ki lenne a feladatra alkalmas, ő pedig mindig engem ajánlott. Meg is kért, hallgassam meg az ajánlatot, s vegyem komolyan fontolóra. Ez volt az a „hátszél”, amelynek hatására végül így is tettem.

– Hamar megegyeztek, vagy voltak komolyabb kikötései?
– Voltaképpen hamar, pár óra alatt dűlőre jutottunk a fontosabb kérdésekben, hiszen minden támogatást megadtak, gyakorlatilag szabad kezet kaptam szakmai és pénzügyi kérdésekben is. Kikötésem annyi volt, hogy a nagyobb hungaroringes versenyekre, mint a World Series by Renault, a Forma–1-es Magyar Nagydíj vagy a nemrégiben megrendezett Le Mans Series, hazajöhessek a volt „nappalimba”, és irányíthassam a futamokat. A kérésemet elfogadták, sőt támogatják is, így gyorsan megegyeztünk, legalább három évig nekik dolgozom.

– Mik a céljai odakint?
– Hosszú távon a térség autósportközpontjává fejlesztenénk a pályát, regionális oktatóbázist hoznánk létre. Ez nagyon közel áll hozzám, már csak az előző munkahelyem miatt is. Ezzel együtt nagy szerepet kell vállaljunk az autós kultúra fejlesztésében is. Egy versenypálya nem állhat meg csak a versenyeknél: hozzá kell járulni a közlekedésbiztonság növeléséhez. Ehhez szerencsére a kormányzattól minden segítséget megkapunk. Nem titkolt célom az is, hogy a jövőben minden versenypálya a Yas Marina Circuit mintájára működjön majd – bár egyet máris tudok mondani, mégpedig Budapest szomszédságában. Persze Abu-Dzabiban mások a pénzügyi lehetőségek, így módunkban áll egy olyan egységes versenyirányítási rendszer kifejlesztése, amely méltó párja lehet a Forma–1-es versenyek technikai színvonalának.

Kiss B. László

 


Belépés




| Regisztráció

Legolvasottabb cikkeink

Magyar lélek Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

„Magyarországnak semmi értelme” Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Kertész Imre az identitásunkat gyalázta, és jövőnket is kétségbe vonta a Le Monde-ban

Provokálják a civil tömeget Bővebben a mai Magyar Hírlapban

A békemenet sok százezer résztvevőjét sértette meg durván Ulrike Lunacek

ORBÁN: EL AKARTAK MOZDÍTANI

A miniszterelnök helyzetértékelésével kezdődött szerda este Egerben a Fidesz kihelyezett frakcióülése

Leantiszemitázták hazánkat Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Magyar vadliberálisok fújták a passzátszelet a brüsszeli meghallgatáson

ELHUNYT CSURKA ISTVÁN

In memoriam Csurka István - Az Echo TV különkiadása

Az árok partjai Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

Uniós deficit Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont

"Mi adhatnánk kölcsön az IMF-nek" Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Orbán Viktor kormányfő a békemenet derűs elszántságát ajánlotta a kétkedők figyelmébe

ORBÁN: A KONSZOLIDÁCIÓ KORSZAKÁBA KELL LÉPNI

Egyoldalas interjú Orbán Viktorral a Le Monde-ban, "Az ember, aki ráijeszt Európára" címmel

TERÍTÉKEN A MAGYAR HELYZET BRÜSSZELBEN

Navracsics: a kormány elkötelezett az együttműködés mellett

Ételosztás Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont