Magyar Hírlap online

Ennyi hibával képtelenség meccset nyerni

Kézilabda. A magyar válogatott csak pillanatokra mutatta meg valódi tudását, így szlovénia teljesen megérdemelten győzött

Nem sikerült talpra állni az Izland elleni kudarc után, a magyar csapat tegnap 32–30-ra kikapott Szlovéniá-tól a szerbiai Európa-bajnokság középdöntőjében. Ezzel a válogatott a mai, horvátok elleni meccstől függetlenül elveszítette esélyét az elődöntőbe jutásra.



Bár mindig szeretünk számolgatni, tegnap viszonylag egyszerű volt a képlet. Hozni kell a szlovének elleni meccset, hogy aztán a mai, Horvátország elleni mérkőzésen az elődöntőbe jutás legyen a tét. A sorsolásnak hála, tegnap a mi meccsünk volt az utolsó, így a kezdő sípszónál már ismertük a Spanyolország–Izland és Horvátország–Franciaország találkozó végeredményét. Igaz, ez nem okozott akkora örömöt. Spanyolország simán 31–26-ra verte Izlandot, így már biztosan elődöntős, míg a kora esti meccsen kisebb meglepetés született, a horvátok hibátlan második félidővel 29–22-re lemosták a pályáról a címvédő franciákat. Franciaország ezzel lemaradt az elődöntőről, de az is eldőlt, ha meg is verjük a szlovénokat, ma a horvátokat is le kell gyűrni az elődöntőbe jutásért. Izland ellen már elszalasztott egy nagy esélyt a csapat, de a játékosok elmondása szerint a tegnapi meccsre sikerült valamelyest kipihenni magukat. Aztán nagyon hamar kiderült: nem eléggé. Bántóan sok hibával kezdett a csapat, a fiúk naggyá tették a szlovénok kapusát. Mocsai, Császár, Iváncsik és Ancsin góljaival azért tartotta a lépést a szlovénokkal a válogatottunk. Az ellenfél hozzánk hasonlóan nem játszott világszínvonalon, mégis valamivel frissebbnek tűnt. A védekezésünk nem állt össze, s mivel ezúttal Mikler sem parádézott a kapuban, jó húzásnak tűnt Fazekas beküldése még a szünet előtt. Ancsin távoli bombájával az első félidő lefújása előtt feljöttünk 13–12-re, így természetesen semmi sem dőlt el. Azt jól tudtuk, hogy a csapat ennél sokkal jobban tud játszani, csak az volt a kérdés, hogy ez kiderül-e a második félidőben, vagyis Mocsai kapitány fel tudja-e rázni játékosait a szünetben. Hiába is reménykedtünk, a válogatott játéka teljesen szétesett a második félidőre, így a szlovének egyre inkább elhúztak. A meccs hajrájában aztán ismét bebizonyította a csapat, hogy nagyon tud küzdeni. Kihasználva a fáradó szlovén csapat hibáit, kilenc perccel a vége előtt feljöttünk egy gólra, 27–26-ra. Megvolt az esély az egyenlítésre, de helyette ismét elhúzott az ellenfél. A fiúk nem adták fel, a lefújás előtt ismét feljöttek két gólra, de az egyenlítésre esélyük sem volt. A 32–30-as vereség különösen azért fájó, mert a franciák vagy a spanyolok elleni teljesítmény megismétlésével a csapat simán legyőzhette volna ezt a távolról sem világverő szlovén válogatottat. Ma a franciákat elgázoló Horvátország ellen javíthatunk.