Magyar Hírlap online

Sajog a vádli, szűkül az érfal

Ha csökken a koleszterinszint, vékonyodik a plakk

A magyarországi halálozási okok között dobogós helyet foglalnak el a szív- és érrendszeri betegségek. A baj sokáig nem jár tünettel, ezért a betegek többsége nem tud a problémájáról, s nem is kezelteti magát.



Az EReink Védelmében (ÉRV) programot, illetve annak kiterjesztéseként az ÉRV Regiszter programot azért hívták életre, hogy felhívják az emberek figyelmét a rendszeres szűrés fontosságára. Ez különösen azoknak lényeges, akik egészségesnek érzik magukat, hiszen a kezdeti stádiumban legtöbbször tünetmentes a betegség. A két programmal összesen százötven háziorvost vontak be a szűrésbe, a páciensek jelenleg négyezren vannak, s tizenhét százalékuknál diagnosztizáltak perifériás érbetegséget.

Farkas Katalin főorvos elmondta, hogy az érszűkület egyik fő oka a kontrollálatlan, magas vérnyomás és koleszterinszint, ugyanis ezeket az emberek nem veszik komolyan. Csak akkor „ébrednek fel”, ha már kialakult a perifériás érbetegség, amelyet sokkal nehezebb és költségesebb kezelni, mint megelőzni. „Az nem kerül pénzbe, ha diétázunk, lemondunk a dohányzásról, és rendszeresen sétálunk. A mozgás egyrészt rásegít a diétára, nagy része van a megelőzésben, másrészt a napi harmincperces séta tágítja az elzáródott érszakaszokat – mondta a szakorvos.

Az érszűkület kialakulásakor az artériák falán zsírtartalmú anyagok rakódnak le, amelyekbe később kalcium, szövetdarabok és egyéb anyagok épülhetnek be, s ezek végül úgynevezett plakkokat alkotnak. A plakkok egyre szűkítik, és el is zárhatják az eret. Farkas Katalin szerint a koleszterinszint csökkentésével és rendszeres sétával lehet vékonyítani a plakkokat, de azok sosem szüntethetők meg maradéktalanul. A rendszeres szűrővizsgálat azért fontos, hogy még kezdeti stádiumban fény derüljön a problémára, és később megfelelően dokumentálhassák a változást.

A legfontosabb tünet a járáskor, illetve terheléskor fellépő fokozott fáradtság, görcs, fájdalom a vádliban vagy a karban, ami fokozatosan romlik, egyre kisebb megerőltetésnél jelentkezik. A betegség kialakulásának kockázata ötven év felett drasztikusan növekszik. Érdemes tehát gondolni a megelőzésre, méghozzá komplexen. „Diétánk legyen vitamingazdag, álljon sok zöldségből és gyümölcsből, valamint kevés zsíros készítményből. A legjobb a mediterrán étrend” – tanácsolta Farkas Katalin. Érdemes kiiktatni a magas koleszterintartalmú ételeket, ne használjunk állati eredetű zsírokat (kivéve mangalicazsírt), inkább növényi olajokat fogyasszunk, és együnk minél több tengeri halat. Fontos a vérnyomás rendszeres mérése is, mert 140/90 higanymilliméter fölött gyakrabban alakul ki perifériás érbetegség. Nem szabad megfeledkezni a mozgásról és a dohányzás elhagyásáról sem.

Ezektől függetlenül is el kell menni szűrésre. A vizsgálat egyszerű: először kitapintják a bokán és a csuklón a pulzust. Ha nem érzékelhető, akkor kötelező a boka- és karindex elkészítése. A gond megállapítása után vércukor-, vérnyomás- és koleszterinszint-mérés következik; az értékek tükrében pedig a szakemberek beállítják az esetleg szükséges gyógyszereket, és tanácsot, útmutatást adnak az életmód változtatásához.

---

Kevesebb só, kisebb kockázat

Az amerikai élelmiszer- és hatóanyag-igazgatóság szabályozná a hozzáadott só mennyiségét az élelmiszergyártóknál és az éttermekben is – olvasható az Orvostkeresek.hu honlapon. Amíg korábban a nátrium nagy része az otthon, friss alapanyagokból készített ételek utólagos sózása révén került a szervezetbe, ma már jellemzően a készételek, az éttermi és kiszállított fogások tartalmaznak túl sok sót. A fokozott nátriumbevitelt összefüggésbe hozzák a magas vérnyomással, a szívinfarktussal, a stroke-kal, bizonyos vesebetegségekkel is. A tanulmányok szerint az emberek a kevesebb sóhoz is hozzászoktathatók, ha fokozatosan csökkentik az adagot.