Pleschinger Gyula és a szigorú fiskális politika

A A A
A monetáris tanács új tagja szerint a fiskális stabilizáció után növekedésre koncentrálhat a kormány
Az Országgyűlés Pleschinger Gyulát választotta meg hat évre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjává hétfőn. Az MNB Monetáris Tanácsának tagjának kinevezéséről a képviselők 232 igen, 82 nem és 5 tartózkodó szavazattal döntöttek. Pleschinger Gyula bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a jegybank alapvető célja az árstabilitásra való törekvés, ami mellett azért képes segíteni a gazdasági növekedést. Az Államadósság Kezelő Központ korábbi elnöke szerint a devizatartalékot nem célszerű a költségvetés finanszírozására használni.

 

Ha a költségvetési politika szigorú, és a hiány továbbra is 3 százalék alatt lesz, az ország adóssága pedig tovább csökken, akkor a Magyar Nemzeti Bank monetáris eszközökkel képes támogatni a gazdaság növekedését, tette hozzá. 

"Jó esély van arra, hogy 2013-ban immár a harmadik évben 3 százalék alatt maradjon az államháztartás hiánya, az adósság fenntartható módon folyamatosan csökkenő pályára álljon, a folyó fizetési mérleg tartósan aktívummal zárjon, a jegybanki devizatartalék nagyság megnyugtató, azaz a kormány a fiskális stabilitás megteremtése után a növekedésre koncentráljon" - mondta.

A bizottság fideszes elnöke szerint akkor tud a monetárispolitika a törvényben rögzített mindkét követelménynek megfelelni, azaz az árstabilitás megteremtése  mellett segíteni a gazdasági növekedést, ha a fiskális politika kellően szigorú. Ez 2010 előtt nem valósult meg – mondta Rogán Antal.

 Az MNB-ben Matolcsy György elnökké, és Balog Ádám alelnökké választása után, a belső tanácstagok száma négyre emelkedik, így szükség volt egy további külsős tagra annak érdekében, hogy utóbbiak - a jegybanktörvénynek megfelelően - többségben legyenek.

 

A devizatartalékokról érdeklődött az MSZP

 

A bizottság alelnöke, a szocialista Kovács Tibor arról kérdezte a jelöltet, hogy a kamatcsökkentések nem okozhatnak-e olyan árfolyam kilengést, ami nehezebb helyzetbe hozhatja a devizahiteleseket.

Pleshinger Gyula válaszában kifejtette: a kamatcsökkentések nem okoztak piaci sokkot, nem alakult ki abnormális hozamgörbe, így eddig a kamatcsökkentésnek negatív piaci hatása nem érzékelhető.

Az MNB devizatartalékának nagyságára vonatkozó kérdésre elmondta: a devizatartaléknak korábban három havi import nagyságát kellett fedeznie, jelenleg e tartalék hat havi importot fedez. A másik kritérium szerint az ország rövidlejáratú - egy évi - devizaadósságának megfelelő devizatartalékra van szükség, jelenleg a devizatartalék az adósság 1,5 szeresével egyenlő, mindez azt jelenti, hogy a jegybankban komoly biztonságot jelentő tartalék épült fel - jelezte az államtitkár.

A devizatartalékot nem célszerű a költségvetés finanszírozására használni, azt mindenkor a biztonság és a stabilitás szem előtt tartásával ésszerűen kell felhasználni, mégpedig a külső adósság csökkentésével együtt - közölte a meghallgatás után újságírói kérdésre Pleschinger Gyula. Egy másik kérdésre, ami a 3 százalékos inflációs cél elérésére vonatkozott, a jelölt államtitkárként úgy fogalmazott: talán 2015-re elérhető a cél.

Hyde Park - Szóljon Ön is hozzá! - Regisztráció
Kérjük, csak a témához szóljanak hozzá és tartózkodjanak a becsmérlő, trágár szövegektől.
Cikkeink kommentálásához regisztráció szükséges.
Eddigi hozzászólások száma: 0