Magyar Hírlap online

Nincs visszaút az allergiából?

A kellemetlen tünetek megterhelik az idegrendszert

Ma mintegy négyszázmillió szezonális allergiás él a világon, köztük több mint kétmillió magyar. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint 2025-re minden második ember beteg lesz. Az allergiások életminőségét javító készítmények, gyógymódok vagy az életformán való változtatás csökkenthetik a kellemetlenségeket. Az öngyógyításhoz, a kezelésre vonatkozó helyes döntéshez azonban a betegeknek és az egészségügyi szakembereknek folyamatos tájékozódásra van szükségük.



Az allergiabetegek számának növekedése gyakorlatilag visszafordíthatatlan, hiszen ahhoz elképzelhetetlen mértékű változásra lenne szükség az életmódban, az iparban, a technológiában – hangzott el az Allergia más szemmel elnevezésű szakmai beszélgetésen. Pós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének elnöke szerint nem elég a sokat hangoztatott parlagfűirtás, mivel „hiá­ba tüntetnénk el teljesen a parlagfüvet, akkor is lennének allergiások, legfeljebb a betegség terjedése lenne mérsékelhető”.

A betegek számának növekedésén túl gondot jelent az is, hogy az allergiák egyre súlyosbodnak. A tünetek (tüsszögés, orrfolyás vagy -dugulás, szemviszketés, könnyezés) nagy hatással vannak mindennapi életünkre. Személyes kapcsolatainkban okoznak kellemetlenséget, és rontják munkahelyi teljesítményünket is. A kínzó tünetek megterhelik az idegrendszert, ami állandó ingerlést jelent, így romlik a koncentrációs készség, és fokozódik a türelmetlenség – ez pedig már nemzetgazdasági probléma is. Révész Liliána Renáta pszichológus szerint ennél is veszélyesebb, hogy az allergiások nemcsak megtanulnak együtt élni betegségükkel, hanem egyfajta beletörődéssel is tekintenek rá, ami bizonyos esetekben depresszióhoz vezethet. Ezért igen fontosak a relaxációs módszerek – ilyen az auto­gén tréning is –, valamint a sport.

Noha sportolni nem könnyű a szabadban az allergiás időszak alatt, de mozgás közben nő az endorfintermelés, ami javítja a közérzetet. Szabó Gábor elismert mara­tonista tapasztalata szerint csak aktív mozgás közben csökkennek a tünetek, előtte és utána változatlan a helyzet. S bár a mai modern antihisztaminok már anélkül képesek szinte teljesen megszüntetni a zavaró tüneteket, hogy fáradékonyságot vagy teljesítménycsökkenést okoznának, Gálffy Gabriella allergológus szerint sok beteg mégis olyan gyógyszert szed, amely fáradékonyságot okoz. Fölmerül tehát a kérdés, hogy az orvosok nem ismerik az új gyógyszereket, vagy a betegek nem hallgatnak a tanácsokra. Ez utóbbit erősítheti, hogy az allegriások gyakran nem tartják be az előírt diétát, vagy nem kerülik az allergéneket. Inkább alternatív gyógymódok felé fordulnak, amelyek – gyógyszeres gyulladáscsökkentés nélkül – nemegyszer még súlyosíthatják is a gondot. Pós Péter így jellemezte a mai helyzetet: „Az emberi, technikai fejlődés legnagyobb hibája, hogy olyan életfeltételeket teremtett, amelyek már nem biztos, hogy emberiek.”

---

Még levegőből is megárthat a sok

Az allergia asztmát okozhat, s ha a szükségesnél több levegőt szívunk be és fújunk ki, akkor kevesebb oxigén hasznosul a szervezetünkben, s ez erősítheti az asztmás tüneteket. Bizonyos mennyiségű széndioxidra folyamatosan szükségünk van, mert ha túlzottan lecsökken a szintje, az izmok akár görcsbe is rándulhatnak. Az úgynevezett túllégzés következtében idegrendszerünk is kevesebb oxigént kap, emiatt érzékenyebbek, ingerlékenyebbek leszünk, könnyebben kerülünk stresszes állapotba, amitől még inkább túllélegzünk. A probléma csökkenését szolgálja, ha kisebb levegőt veszünk, amelynek hatásaként végül csökken a légszomj és a fáradékonyság, de növekszik a koncentráló- és a stressztűrő képesség.