Szolnok
A szolnoki talán az első olyan vidéki színháza Magyarországnak, amelyik maga is jelentős forrásokkal segíti a fejlesztéseket, mondta el Bor Zoltán produkciós igazgató. Nyár végén fejeződik be a „Szín–Mű–hely” projekt, új szobaszínházzal bővül a Szigligeti Színház. Az épületben műtermeket is kialakítanak.

– Minek köszönhető, hogy a szolnoki intézmény az üzleti szféra felé is elmozdult?
– Mint sok minden másban, ebben is úttörő szerepet vállaltunk. A kiindulást egy befektetői projekt jelentette. A közbeszerzési eljárás után a nyertes cég felépítette, a színház pedig 15 év alatt fizette volna vissza a beruházást. Közben az Európai Bizottság érvénytelenítette a magyar állam 2005–2006-os úgynevezett áfa arányosítását. Így sikerült erre a két évre visszaigényelnünk a jogos áfánkat. Ez volt az egyik forrás. A másik a színház szigorúbb gazdálkodása. A díszlet- és jelmez-, valamint az üzemeltetési költségeink radikális csökkentése, ezzel egy időben pedig a saját bevételeink növelése. Népszerű, látogatott színház esetében ez nem volt nehéz. A szolnokiaknak tetszik a műsorpolitikánk. Büszkén mondhatom, a beruházást kifizettük, s ma már a város tulajdonában van az új intézmény, de mi üzemeltetjük. A kivitelezővel elszámoltunk. Egyébként nem az üzleti szféra felé fordultunk, csak a jó gazda gondosságával ésszerű döntéseket hoztunk. Felépült a kilencven fős kamaraszínház, három üzlethelyiség és 16 műterem. Mindez európai színvonalon.
– Az új színházi vezetés, Balázs Péter igazgatóval az élen, négyéves, sikeres múltra tekint vissza. Mennyiben más ez a színház, mint azelőtt?
– A sok munka és a közönséggel való együttgondolkodás meghozta gyümölcsét. Igazi eklektikus népszínházzá vált a Szigligeti. Mindenki megtalálja benne a maga ízlésének megfelelő előadást egyetlen évadon belül. Bátran fogtunk neki internetes közvetítésnek, szilveszteri élő gálaműsoroknak, valamint az ifjúságot is becsalogattuk a színházba, az „Ádámok és Évák Ünnepe” kapcsán. Mi elsősorban a nézőinket szolgáljuk, minden más háttérbe szorul. Nekünk ők a fontosak.
– A Szigligetiben sikerült-e optimális pénzügyi feltételeket te-remteni?
– Nincs túlságosan széles mozgástér a közintézmények pénzügyi megoldásaihoz. A társasági adóról szóló törvény, valamint az előadóművészeti törvény, minden hibája ellenére, jó hatással van színházunk költségvetésére. Szigorú a gazdálkodásunk. Akik ismernek, tudják, hogy egyetlen forintnyi árengedményért is képes vagyok harcolni. A pazarlást nem tűröm. Nálunk, egy kis túlzással, még a ceruzabeszerzés is pályáztatva van. A közpénz fontosabb, mint a sajátod. Ezt kell mindenkinek tudomásul vennie.
– A következő évad milyen meglepetéseket tartogat a nagyközönség számára?
– Szép tervet állított össze a színház vezetése. Hat nagyszínpadi bemutatónk lesz. Molnár: Üvegcipő, Bródy: A tanítónő, Kacsóh: János vitéz, Szilágyi–Eisemann: Én és a kisöcsém, Schiller: Ármány és szerelem, Rice–Webber: Jézus Krisztus szupersztár. Az új Szín–Mű–Helyben pedig öt bemutatót tervezünk. Kezdünk a Csupa balláb-bal, aztán a Hajnalban, délben, este, utána a Roncsderbi, végül pedig Márai: Kaland című darabját mutatjuk be. Az ifjúság pedig a Micimackó-t láthatja majd.
Lesz szilveszteri gálánk, internetes közvetítés és a fiatalság számára a Biblia történeteit dolgozza fel a társulat az „Ádámok és Évák ünnepé”-nek keretében. Ezek a fix terveink. Balázs Péter igazgatót ismerve azonban nyugodtan azt mondhatom, naponta vannak új, remek ötletei, s megvalósításukban bizton számíthat rám és a Szigligeti színház valamennyi dolgozójára.
In memoriam Csurka István - Az Echo TV különkiadása
A miniszterelnök szerint nem lehetetlen a Malév újraindulása
Nem szűkölködik a jegybankelnök: házak, üdülő, kétmilliós jövedelem, Mercedes, vitorlás
Csudai Sándor képriportja
A Mazsihisz osztja a pénzt, de juttat másoknak is
Egyoldalas interjú Orbán Viktorral a Le Monde-ban, "Az ember, aki ráijeszt Európára" címmel
A DK szerint Orbán Viktor a felelős a csődért
Orbán Viktor kormányfő a békemenet derűs elszántságát ajánlotta a kétkedők figyelmébe