Magyar Hírlap online

Mitől jó egy üzleti terv?

A siker kulcsa

Minden vállalkozás életbemaradásának egyik legfontosabb feladata, a cég erősségeinek, gyengeségeinek, valamint a lehetőségek és a veszélyek felmérése és a célok megfogalmazása. Ennek eszköze az üzleti terv készítése és a tervteljesítés követése, értékelése. A környezeti változásoknak, a piaci verseny erősödésének és a tulajdonosi elvárásoknak természetes igénye, hogy egyre nagyobb követelmény támaszt az üzleti terv szakmai tartalmával szemben.



Bármilyen bonyolultnak és időigényesnek tűnik a szakszerű, jó üzleti terv készítése, a jelenlegi versenyhelyzetben egyetlen vállalkozás sem boldogulhat e nélkül. „A termelékenységfejlesztés első számú akadálya a nem megfelelő üzleti tervezés és irányítás, amely 36 munkanappal csökkenti a hasznos időalapot” – írja a Czipin & Proundfoot Consulting tanácsadó cég felmérése. Az üzleti tervvel csak akkor lehet segíteni a versenyképesség és termelékenység javulását, ha álomképek helyett a valóság talaján szakszerűen elemezzük a cég versenypozícióját, növekedési kilátásait, és ezek alapján megtervezzük a célállapotot. Ahhoz, hogy az üzleti terv, mint a cégirányítás hatásos eszköze a kis-és középvállalkozások körében egyre jobban elterjedjen, és szakmai tartalma megfelelő legyen, a következő hasznos tanácsok megfontolása és alkalmazása ajánlott:

1. Az üzleti terv nem egy szükséges rossz.

2. Az üzleti terv nem a banknak készül (bár lehet ilyen verziója is).

3. Az üzleti terv nem táblázatok kitöltése.

4. Az üzleti tervet más nem készítheti, mint a vállalkozó vagy a vállalkozás felelős vezetői.

5. Az üzleti terv nem örök, bizonyos időszakonként újra kell gondolni.

6. Az üzleti tervben nem a terv a fontos, hanem a tervezés folyamata

7. Az üzleti terv nem ér semmit, ha nincs, aki végrehajtsa.

A sikeres vállalkozások gyakorlata bizonyítja, hogy a szakmailag megalapozott üzleti terv javítja az induló vállalkozás üzleti esélyeit, a cégirányítás eredményességét és a fejlesztési pénzforrások megszerzési lehetőségét.

Aki üzleti tervet készít, arra törekszik, hogy a vállalkozás igényének, valamint a hitelező bank, a pályáztató és a befektető elvárásainak megfelelően állítsa össze azt a fontos dokumentumot, amely meghatározza a cég működését és pénzszerzési esélyeit. Hogy milyen legyen a jó terv tárgya, az függ a cég fejlettségi szintjétől, a tervezési információrendszertől, az alkalmazott módszertantól és a tervezés időtávjától.

Az informatív funkció tájékoztatást ad a cég céljairól, a fejlődés fő irányáról, a célállapot jellemzőiről és annak megközelítési módjáról, üteméről. Az orientáló funkció a szervezetet alkotó alrendszerek (üzleti folyamatok), elemek (szervezeti egységek, munkavállalók) számára iránytű szerepet tölt be, amely segíti az együttgondolkodást és az összehangolt közös cselekvést.

A regulatív funkció elősegíti a cégirányítási rendszer hatékony működtetését oly módon, hogy a szervezeti struktúra különböző szintjein előállítja az eredményesebb vezetéshez szükséges információkat.

A normatív funkció kötelező előírásokat továbbít a struktúrát alkotó alrendszereknek és elemeknek, a megtervezett célállapot elérése érdekében.

A determináló funkció a meghatározott normatív feladatokhoz biztosítja a megfelelő feltételeket és a meghatározott teljesítményekhez az ösztönzés lehetőségét. Az üzleti terv funkciói a gyakorlatban különböző mértékben érvényesülnek, attól függően, hogy milyen a cég jellege és struktúrája, a cégirányítás módszere és a terv időtávja.

A rövidtávú üzleti tervekben általában a direktív jelleg érvényesül, mert a normatív és determináló funkciók a meghatározók, míg a többi kisebb mértékben tölti be szerepét. A közép- és hosszabb távú terveknél általában az informatív és orientáló funkció szerep dominál, ezért a cél a tájékoztatás és iránymutatás.

Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az üzleti folyamatok állapotára célként megjelölt terv előirányzatokat. Az üzleti tervben szerepelni kell azoknak a közbenső pontoknak is, amelyek érintésével el lehet jutni a célállapothoz. Meg kell tervezni az üzleti folyamatok változásait, úgy, hogy a végrehajtás időbeli összhangja biztosított legyen. Tartalmaznia kell mindazokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy az üzleti folyamatok az állapotváltozásokon keresztül elérjék a célállapotot. Ahhoz, hogy az üzleti folyamatok a megtervezett célállapot felé haladjanak, intézkedéseket kell tenni, a célokhoz rendelt eszközök szabályozott felhasználására. Az intézkedésekhez egyedileg hozzá kell rendelni a felelősöket, a szervezeti egységeket és meg kell adni a megvalósítás ütemezését. Ahhoz, hogy a folyamat végtermékeként jó terv készüljön, nagyon fontos a termékek és szolgáltatások piaci helyzetének piackutatásra alapozott tervezése, az erőforrások, kockázatok és lehetőségek számbavétele és a pénzügyi pozíció megtervezése.

A vállalkozás jövőre vonatkozó elhatározása csak akkor érdemli meg valóban a „terv” nevet, ha a cégvezetés azt- magára és másokra - kötelezőnek tartja.