Magyar Hírlap online

Gazdasági kapcsolatainkat nem érintette súlyosan a krízis

Lehetségek Romániában. A nagy fellendülés után Romániát is megrázta a válság: az elkövetkező év ott is a stabilizációról szól majd

A 2007-es EU csatlakozás után Románia nagy lendülettel és lelkesedéssel vettette bele magát immár EU-tagként a nagyszabású beruházásokba. A külföldi tőke, a beköltöző multik mind bizakodásra adtak okot. 2008 első felében a román gazdaság 8,6 százalékos, majd 8,9 százalékos GDP-bővülést mutatott. A hirtelen jött optimizmus mellett azonban már ekkor óvatosságra intettek. Bár a megugró bérek és a kitörő vásárlási láz pillanatnyi bizakodásra adhattak okot, a háttérben már gyűltek a viharfelhők. A makrogazdasági körülmények Romániára is hatással voltak.

A válság szomszédainkat is érzékenyen érintette, így a dübörgő gazdaság, a bizakodó hangvétel és a talán túlságosan optimista előrejelzések táptalaj nélkül maradtak. 2009 a növekvő munkanélküliség, emelkedő infláció és drasztikusan csökkenő GDP éve volt, komoly megszorításokkal és IMF-hitelkérelemmel koronázva.

A második negyedévben 8,7 százalékkal csökkent a GDP az egy évvel korábbihoz képest, míg az infláció öt százalék körüli emelkedést mutatott 2008 ugyanezen időszakához képest. A CDS piacon a világ tizedik legkockázatosabb államának könyvelték el Romániát, amit az elnökválasztás körül kialakult kényes helyzetnek is köszönhettek. A 2009-es év nem hozta a várt eredményeket: 7,2 százalékkal esett a kibocsátás, ami több mint az elemzők által előzetesen számított hét százalék. A harmadikról a negyedik negyedévre 1,5 százalékkal változott a román GDP, de nem az elemzők által várt pozitív, hanem negatív irányban. A 7,5 százalékos munkanélküliség az egy évvel korábbi 4,1 százalékhoz képest drasztikus emelkedést mutat. Az autóipar, a visszaeső ingatlanpiac, az egyre nehezebb helyzetbe kerülő állami szféra is kénytelen volt tömegeket elbocsátani, a húszmilliárd eurós IMF-hitel feltételeként szabott kiadáscsökkentés részeként.

Legutóbb, idén augusztusban, a román államvasutak (CFR) borzolta a kedélyeket a több ezer főt érintő leépítés bejelentésével. A tetemes veszteségeket felhalmozó és rossz hatékonysággal működő állami vállalatnál tervezett elbocsátásokról már augusztus első felében megjelentek hírek. Akkor még 12 800 alkalmazott elbocsátásáról volt szó, amelyet azóta 7100-8300 főre mérsékeltek. A pontos létszám attól függ, hogy az érintettek mennyire hajlandók lemondani különböző jogaikról, például étkezési támogatásukról vagy prémiumokról. Ezek folyósítását befagyasztanák 2011-ben, így megtartható lenne a munkahelyek egy része.

A 2010-es évben a gazdaság fellendülését célzó intézkedések közül a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése lett volna az egyik fontos elem, amit azonban nem hagyott jóvá az alkotmánybíróság. Az így kieső bevételt áfaemeléssel igyekeztek pótolni. A csomag másik fele, a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentése, azonban zöld utat kapott. A Valutaalap delegációjának vezetője, Jeffrey Franks az alkotmánybíróság döntését követő napon, június 25-én közölte, hogy a büdzsén így keletkezett lyuk betöméséig nem utalja a következő, 900 millió eurós hitelrészletet.

A román kormány korábban megpróbálta ugyan elkerülni az adóemelést, de az alkotmánybírósági döntés és az IMF nyomása miatt végül mégis kénytelen volt beleegyezni: Bukarest az IMF javaslatára június 26-án, azaz mindössze két nappal az alkotmánybíróság bejelentése után 19-ről 24 százalékra emelte az áfakulcsot.

Ez az intézkedés az év végéig 3,5-4 milliárd lej pluszbevételt fog jelenteni a költségvetés számára. Ha ez valóban bekövetkezik, tartható lesz a 6,8 százalékos hiánycél, vagyis egyelőre nem lesz szükség a társadalombiztosítási hozzájárulás emelésére és a nyugdíjak megadóztatására. Szakértők szerint, az intézkedés egyik kedvező hatása lehet, hogy javulhat az ország külkereskedelmi mérlege. Elemzők úgy vélik, hogy az áfa emelése még inkább a jövedelemadó és a társasági adó be nem fizetésére sarkallja azokat, akik fenn akarják tartani eddigi életszínvonalukat.

Más vélemények szerint a 24 százalékos áfa csak a pillanatnyi gondokra jelent gyógyírt, hosszú távon semmiképp sem fog hozzájárulni a nyugdíjalap problémáinak megoldásához, éppen ezért az állami nyugdíjak reformját mielőbb végre kell hajtani. Az áfaemelés miatt drasztikusan megugorhat majd az infláció, és ismét akár két számjegyű pénzromlás várható az év végén. Egyes elemzők szerint a költségvetés hiányainak pótlására elég lett volna az áfa 22 százalékra való emelése. A kormány rendkívüli ülésen hozott áfaemelésről szóló határozata mellett, azonban nem változik a személyi jövedelemadó és a társasági adó mértéke.

Korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Bukarest arra számított, hogy 2010-ben a román gazdaság stagnálni fog, vagy legrosszabb esetben a GDP fél százalékkal csökken a tavalyi értékhez képest. Ezt a tervezetet azonban nem sikerül tartani, úgy tűnik, hogy a gazdasági helyzet felülvizsgálata utána a GDP csökkenése várhatóan 1,7-1,9 százalék lesz. Az idei államháztartási hiánycél nem változik, így az idén a költségvetés hiányának nem szabad meghaladnia a korábban az IMF-fel közösen megállapított GDP-arányos 6,8 százalékot, amellyel az ország teljesítette a hatodik, kilencszázmilliós részlet utalásához szükséges feltételeket. A külföldi működőtőke-beruházások 29 százalékkal 1,838 milliárd euróra csökkentek az első félévben a tavalyi év hasonló időszakához képest. Tavaly az első félévben a külföldi működőtőke-beruházások értéke elérte a 2,588 milliárd eurót. Tavaly egész évben a külföldi beruházások 4,89 milliárd euróra csökkentek, ami fele a 2008-ban regisztrált értéknek.

---

A magyar tőkekihelyezés kiemelt célországa

Annak ellenére, hogy Magyarországot és Romániát bizonyos fáziskéséssel és eltérő makrogazdasági feltételek mellett, de egyaránt érzékenyen érintette a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság, külgazdasági kapcsolataink elmúlt évi szintje és intenzitása a nehéz körülmények ellenére is kielégítőnek értékelhető. Románia a válság idején is a külföldre irányuló magyar tőkekihelyezések egyik kiemelt célországa maradt. A Román Cégbejegyzési Hivatal adatai szerint a magyar eredetű, vegyes vállalati formában megvalósított tőkebefektetések állománya 2009 végéig elérte a 644 millió eurót. A külföldről származó befektetések teljes értékének közel 2,5 százalékával Magyarország a tizedik helyen található a külföldi befektetők rangsorában. A bejegyzett vegyes vállalatok száma meghaladja a tízezret, ami a vállalatok összlétszámának hat százalékát teszik ki. Az összforgalom alapján összeállított sorrendben Románia hazánk kilencedik legfontosabb külkereskedelmi partnere, exportpiacaink sorában pedig az ötödik helyet foglalja el. A teljes magyar export 5,3 százalékát jelentik a Romániába irányuló szállítások. Kivitelünk közel 74, behozatalunk 81 százalékát a feldolgozott termékek, illetve a gépek, berendezések adják. Az élelmiszer-szállítások arányának 2007 óta megfigyelhető növekvő tendenciája az elmúlt évben is fennmaradt. Főbb exportcikkeink: gyógyszerek, mobiltelefonok és alkatrészeik, személygépkocsik és alkatrészeik, kukorica, sertéshús, állati takarmány, kőolajkészítmények, napraforgómag, búza, műanyag-csomagolók, áramkörkapcsolók. Fontosabb importtermékeink: elektromosan szigetelt huzal és vezeték, kőolajkészítmények, gumiabroncs, irodai gépalkatrész, elektromos energia, mobiltelefonok és alkatrészeik, szivattyúk, műanyagáruk, lábbelik. A kétoldalú forgalomban mintegy tízezer magyar és román vállalkozás vesz részt, amelyben igen jelentős a kis- és középvállalkozások aránya.
(ITD Hungary)