Magyar Hírlap online

A szépséges vidékeken is kulcskérdés a közbiztonság

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Borsod-Abaúj-Zemplén a legtöbb kiemelkedő látnivalóval megáldott megyéink egyike. A turizmus fejlesztése lehet a legfontosabb kitörési pontja a brutálisan magas munkanélküliséggel küszködő megyének, ám egyes részein a közbiztonság meglehetősen rossz. A megyei, a helyi vezetők összességében mégis bizakodóak a jövőt illetően.

Tokaj, Sárospatak, Aggtelek, Lillafüred egyfelől, Olaszliszka, Gadna, Hétes másfelől – ebből a rövid felsorolásból is látszik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén az ellentmondások megyéje. A tavasz első napján a hajdani Zemplén vármegye Magyarországon maradt része az egyik legszebb arcát mutatja. A regényes Tokaj-Hegyalján, gyakorlatilag Szerencs vidékétől a sátoraljaújhelyi szlovák–magyar határig csúcsborászatok és takaros családi gazdaságok, hétvégi telkek során legeltethetjük a szemünket. A megkapó összképet mindazonáltal egyes települések határában rendkívül elhanyagolt porták árnyalják. Tokaj és Sárospatak között, a főúton pedig szembeötlik az „Olaszliszka” tábla. A közeli Sátoraljaújhely alpolgármestere, Dankó Dénes szerint a 2006-ban elkövetett lincselés ugyan nem keltette jó hírét a környéknek, de érdemben nem vetette vissza a turistaforgalmat. „Városunkban térfigyelő rendszert építettünk ki, és a kamerák visszatartó ere­jűek, persze ha van, aki figyeli ezeket, mert akkor egyből be lehet avatkozni” – magyarázza az alpolgármester, aki ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a város vezetése igyekszik jó kapcsolatot tartani a ruszin, a szlovák, a német és a cigány kisebbségi önkormányzattal is.

Munkát és több rendőrt!

Fontos az is, hogy a hátrányos helyzetű emberek közül, akinek csak lehet, munkát biztosítsanak. Sátoraljaújhely uniós forrásra alapozva létrehozott például egy olyan programot, amelynek révén ötven hátrányos helyzetű embernek tudtak keresett szakmát adni, a továbbiakban is foglalkoztatva a részben magyar, részben roma származású munkavállalók közül tizenötöt. „Az volt a célunk, hogy olyan embereket vezessük rá a rendszeres munkára, akik már a szüleiktől sem láthatták, hogy dolgozni kell járni” – fejtegeti Dankó Dénes, majd hozzáteszi: a város erőn felül igyekszik támogatni azokat az embereket, akik tesznek azért, hogy a saját sorsukon jobbítsanak. Babakötvény címén ugyanis a szokásos negyvenezer forint mellé a helyi önkormányzat még hatvanezret hozzátesz, ám csak akkor kapja meg a pénzét a 18 éves fiatal, ha rendelkezik érettségivel vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal, vagy ha még tanul, és ha sohasem került összeütközésbe a törvénnyel. Az alpolgármester szerint ugyanakkor az is fontos, hogy a kisebb településeken – így például Olaszliszkán vagy Gadnán is – nagyobb legyen a rendőri jelenlét. Farkas Félix, a megyei Lungo Drom elnöke szerint a kormányváltás után mindenképpen szükség lesz háromezer új rendőr munkába állítására az egész országban, s ez helyi szinten is érezteti majd a hatását. „Az is fontos ugyanakkor, hogy a rendőrök jogosultak legyenek a kellően hatékony intézkedésre” – hallhatjuk a mezőkövesdi cigány önkormányzati vezetőtől.

Előre kell menekülni

Addig is, ahol lehet, fejleszteni kell, különösen az infrastruktúrát és az idegenforgalmi látványosságokat. A sátoraljaújhelyi alpolgármester tudatosítja: a saját, turisztikai jellegű fejlesztésekben hisz a település jobbközép vezetésű önkormányzata is. Zemplén hajdani székhelyén városközpont-rehabilitáció keretében – nagyobb részt uniós fejlesztési pénzből, kisebb részt saját forrásból, összesen 1,2 milliárd forintból – fel is újították és sétálózónává alakították a főteret.

Örömmel látjuk, hogy a sajátos, orsó alakú főtéren terpeszkedő volt pártházat nemrégiben lerombolták, a helyén a nyáron egyedülálló, fixen telepített lézerjátékkal felturbózott rendezvénytér és szabadtéri színpad kapott helyet. A nemzetközi összehasonlításban is különleges Zemplén Kalandpark pedig a város feletti Magas-hegyen, több teljesen új attrakcióval, mind a négy évszakban várja a látogatókat. A csaknem egymil­liárd forintos beruházás felerészben uniós pályázati forrásból, felerészben az önkormányzat saját forrásából valósult meg. A város önrészt egyébként úgy tudott hozzátenni az uniós forrásokhoz, hogy korábban kötvénykibocsátásra kényszerült, ám a települést vezető polgári politikusok reménykednek abban, hogy a befektetések megtérülnek.

Egyedülálló létesítmények

Amúgy van alapja a bizakodásnak, ugyanis már tavaly is több mint nyolcvanezer látogató kereste fel a kalandparkot, sokan például a felvidéki Kassáról, pedig akkor még „csak” a téli–nyári bobpályát – amely Kelet-Közép-Európa leghosszabb, 2275 méteres ilyen létesítménye – adta át a város polgármestere, Szamosvölgyi Péter. Ezt a szerkezetet ki is próbáltuk: négy csövön rögzített bobkocsival lehet lecsúszni a gyönyörűséges panorámájú pályán, mégpedig úgy, hogy minden utas maga szabhatja meg a sebességet. Dankó Dénestől megtudjuk, hogy az idén már kétszázezer látogatóra számítanak a kalandparkban, ugyanis az utóbbi hónapokban átadtak más létesítményeket is, egyebek között az ország leghosszabb és legszélesebb műanyag sípályáját. „A háromszázötven méter hosszú sípálya felületén speciális műanyag borítás teszi lehetővé a négy évszakos síelést.

Még felszerelést sem kell hozni, ugyanis síkölcsönzőt is kialakítottunk” – mondja büszkén Vásárhelyi Pál, a kalandpark munkatársa. Az új épületek között sítörténeti múzeum is helyet kapott, a park területén pedig egész évben síiskola működik. Egy újabb attrakció: négy nehézségi fokozatú kalandtúrapálya várja a gyermekeket és a felnőtteket. A tanösvényrendszerrel is hívogató Zemplén Kalandpark megközelíthető Magyarország leghosszabb – 2001 végén átadott – ülőszékes libegőjével is, amelynek felső állomásánál egy újonnan épült kilátóból lehet gyönyörködni hazánk egyik legtüneményesebb vidékében.