Magyar Hírlap online

A MÁV–Gépészet Zrt. sikeres vállalkozás

Szolnok

Sikeresen vette az akadályokat a MÁV piaci alapokra helyezett vasútijármű-fenntartó és -javító cége, a két és fél évvel ezelőtt önálló gazdasági társaságba szervezett MÁV–Gépészet Zrt. Mindkét üzleti évet a több mint negyven-negyven milliárd forintnyi árbevétel mellett nyereséggel zárták. A társaságot 2007-ben azzal a céllal alapította a MÁV Zrt. – kisebbségi tulajdonosként pedig két leányvállalata, a személyszállító MÁV–Start Zrt. és a vontatási feladatokat ellátó MÁV–Trakció Zrt. –, hogy a járműállomány teljes körű karbantartási, javítási, felújítási és korszerűsítési feladatait elvégezze.

A társaság egyik fontos telephelye a Szolnokon létesített vasútijármű-javító üzem. Európai mércével mérve is színvonalas és versenyképes szolgáltatásokat nyújt megrendelőinek. A szolgáltatásai iránt egyre több külföldi vasútvállalat is érdeklődik.

Zaránd György, a társaság vezérigazgatója nem titkolja, meglehetősen összetett feladat volt a vasúttársaság teljes járműparkjának fenntartási feladataira alapított MÁV–Gépészet Zrt. megszervezése. A MÁV Zrt. szervezetén belül működő vasútijármű-fenntartási kis műhelyek és a két önálló kft-ben működő vasúti járműjavítók valóságos és szervezeti integrációja. Óriási eredmény, hogy a különböző munkakultúrájú szervezetekből érkező munkavállalók szellemiségét is sikerült harmonizálni a közös jövő érdekében. A vezérigazgató szerint logikus és jó döntés volt a két járműjavító integrálása a MÁV-Gépészet Zrt.-be, hiszen ez lehetővé teszi a szervezeten belüli szinergiák kihasználását, a járműfenntartási költségeinek optimalizálását, a megrendelők magas színvonalú kiszolgálását, erősítve a MÁV Csoport eredményességét.

A szigorú racionalizálási és hatékonyságnövelő intézkedések egyike volt a Budapesten működő egykori MÁV Északi Járműjavító Kft. feladatainak átcsoportosítása a szolnoki telephelyre. A két járműjavító korábban mindössze 45-50 százalékos kihasználtsággal dolgozott. A budapesti telephely olyan területen helyezkedett el, amelyen fejlesztésre nem volt lehetőség. Vagyis magas általános költségekkel, de alacsony kapacitáskihasználással, gazdaságtalanul üzemelt. Ezért vette át feladatait túlnyomó többségében a szolnoki telephely. A gazdasági válság miatt csökkentek a járműjavítási megrendelések, ezért a telephely Szolnokra telepítése felgyorsult. A tervezett 2011 helyett már 2010 tavaszán befejeződött, s még 2009 decemberében megtörtént a budapesti egység bezárása. A járműjavításban a létszámleépítésekkel járó átszervezés konfliktusmentesen zajlott a hatékony munkaadói és munkavállalói tárgyalásoknak köszönhetően. Az átszervezésben érintett dolgozók problémáinak enyhítése állt a középpontban.

A járműjavító üzemek összevonását követően a társaság három lépcsős terv szerint fejlesztette a szolnoki telephely infrastruktúráját. A beruházás végső célja, hogy az üzem alkalmassá váljon a MÁV Csoport teljes járműflottájának karbantartására, valamint vasúti járművek összeszerelésére, együttműködve bármelyik nagy járműgyárral.

A hozzávetőleg 2,5 milliárd forint értékű beruházásokról Zaránd György elmondta, az első két lépcsőben kiemelt feladat volt a közlekedésbiztonságot szolgáló eszközök vásárlása és korszerűsítése. Legalább ennyire fontos volt azoknak a javító és karbantartó részlegeknek a modernizációja, amelyek a személyszállító járművek kulturált utazási feltételeit szolgálják. Például korszerű vágánymérleg segíti a szakemberek munkáját, nemrégiben pedig új – minden környezetvédelmi előírást kielégítő – fényező műhelyt, valamint forgóváz tisztítót adtak át. Új műhelycsarnokok épültek, amelyekben a Budapestről érkezett és felújított gépek kaptak helyet. Az átszervezést követően Szolnokon a villamos mozdonyok javításának és felújításának infrastruktúrája is kiépült. A fejlesztés harmadik ütemében, amelyre a közeljövőben kerül sor, többfunkciós feladatot ellátó üzemcsarnok épül. Ez a MÁV Csoport jelenlegi villamos és dízel motorvonatainak felújítására lesz alkalmas, de új jármű összeszerelésére, üzembe helyezésére is. A társaság és a város kiváló együttműködése biztosította a fejlesztések gyors megvalósítását. Hasonlóan jó az együttműködés a szakképzésben is.

Zaránd György szerint sikerként könyvelhető el, hogy a szolnoki üzem a hazai és az európai vasútijármű-javító piac potenciális szereplője lett. A társaság 35 műhelyével és a modernizált szolnoki járműjavítóval megfelel a legszélesebb körű piaci igényeknek, és minőségi szolgáltatást nyújt. Ma már több külföldi vasúti járműjavító működik Magyarországon, ezért a társaságnak folytatnia kell a piacnyitást, növelnie versenyképességét. A külső megrendelések miatt a társaság szolgáltatásai egyre ismertebbé válnak, javulnak a hatékonysági mutatók és bővülhet a foglalkoztatottak létszáma. Szolnokon jelenleg már 1200 ember dolgozik. A közeljövőben a MÁV-Gépészet Zrt. hosszú távú karbantartási szerződés aláírását tervezi a STADLER céggel, így a svájci megrendelés évtizedekig biztosít majd többletbevételt.

---

Pályakép

A vasutas dinasztiából származó, mérnök-menedzser végzettségű Zaránd György 1952-ben Budapesten született. A diploma megszerzése után a MÁV-nál helyezkedett el és vasúti járművek fenntartásával kezdett foglalkozni. Szakmai pályája során az elmúlt 37 évben végigjárta a ranglétrát: 1986-ig a végrehajtó szolgálatnál, majd pedig a MÁV Vezérigazgatóságán töltött be vezetői beosztásokat. 2007-ben vezette a MÁV vasútijármű karbantartási tevékenységének kiszervezésére irányuló projektet, majd az ennek eredményeként megalakuló MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vezérigazgatója lett. Munkájának elismeréseként a Vasút Szolgálatáért kitüntetés arany fokozatában és miniszteri elismerésben részesült.