Magyar Hírlap online

A forradalom szentje

Október 23. Múlt és jelen

1386. június 24-én született és 1456. október 23-án hunyt el Kapisztrán Szent János itáliai ferences rendi szerzetes, teológus, inkvizítor, a nándorfehérvári diadal egyik hőse – és „1956 szentje”.



1956-ban a kommunista hatalom lehetővé tette, hogy az ország szerényen megemlékezzen a nándorfehérvári győzelem 500. évfordulójáról. Cikkek jelentek meg a világraszóló diadalra emlékezve, sőt október 22-én felcsendülhetett Tamás Gergely Alajos ferences zeneszerző-karnagy Nándorfehérvár 1456 című oratóriuma.

A következő hetek eseményei azonban háttérbe szorították a történelmi évfordulót, pedig a forradalom és szabadságharc éppen Hunyadi János harcostársa, Kapisztrán Szent János halálának 500. évfordulóján, egy „magyar” szent egyházi emléknapján tört ki. S 1956-nak évtizedekig szinte egyetlen vívmánya az maradt, hogy a déli harangszó visszatérhetett a Magyar Rádió műsorába. Kapisztrán egyébként élete utolsó másfél esztendejét töltötte csupán Magyarországon, ám a magyarok honfitársukként tartják számon.

Nándorfehérvár hőse, Giovanni da Capestrano a dél-itáliai Aquila melletti Capestrano faluban látta meg a napvilágot, apja feltehetően német származású zsoldos volt, aki a nápolyi király hűbérese lett. A tehetséges ifjú Perugiában tanult jogot, később a nápolyi vicaria, a legfőbb bíróság elnöke, majd Perugia kormányzója lett. Élete 1415-ben vett fordulatot: a város lakói egy lázadás során fogságba vetették, a börtönben pedig megjelent előtte Assisi Szent Ferenc, és arra buzdította, hogy változzon meg. A látomás hatására szétosztotta vagyonát a szegények között, felbontotta eljegyzését, majd csatlakozott a ferences rend akkor szerveződő obszerváns irányzatához.

Kapisztrán János ferences vándorprédikátorként járta a világot és nagy hatású beszédeket tartott, nevének hallatán sokszor akkora tömeg gyűlt össze, hogy a templomok nem tudták befogadni az embereket. Prédikációinak Itálián kívül is komoly hatása volt, bár azokat fordítani kellett, mert csak olaszul és latinul tudott. Az eretnekséget ostorozó műveket is írt, a rendi reformnak pedig buzgó szervezője lett, támogatva Szent Bernardin szigorúbb, hierarchikus fegyelmet előirányozó reformjait. Álláspontját Rómában is megvédte, mi több, ezután inkvizítorként tevékenykedett Itáliában. Pápai legátusként járt a Szentföldön és számos európai királyi udvarban. Apostoli nunciusként 1451 után Bécsben, a Habsburgok udvarában működött. Ekkoriban bejárta a Német–római Birodalom, Csehország, Lengyelország területét, az inkvizíció vezetőjeként irányította az eretnekek és a zsidók üldözését, ám mindenekelőtt a huszitizmus elleni harcot tekintette fő feladatának.

Az oszmán terjeszkedést látva, 1454-ben a frankfurti birodalmi gyűlésben a törökellenes összefogásért és Magyarország megsegítéséért lépett fel. Kapisztrán 1455 májusában érkezett magyar földre: Győrben kapta kézhez III. Callixtus levelét, amelyben a pápa megbízta a török elleni hadjárat megszervezésével. Ebben az évben megfordult Budán, Székesfehérváron és Szegeden, majd Hunyadi János után ment Erdélybe, ahol az ortodox románokat térítette.

1456 februárjának végén Carvajal bíboros, pápai követ Budán adta át neki a pápa által küldött keresztet és a megbízást a törökellenes keresztes háború meghirdetésére. Kapisztrán János április 15-én indult el Budáról, pár hét leforgása alatt több tízezres sereget toborozva. 1456 júliusában Hunyadival együtt Nándorfehérvár felmentését és védelmét segítette, személyes bátorságával oroszlánrészt vállalt a diadalban. Az idős szerzetes Hunyadi oldalán keresztjét magasra emelve vezette a sereget, amely végül elsöpörte az ostromlókat.

Kapisztrán nem sokkal a július 22-i diadal után a táborban dúló pestis áldozata lett, 1456. október 23-án hunyt el a szerémségi Újlak kolostorában.

1724-ben avatták szentté Kapisztrán Jánost, akinek az emléknapja egybeesik halála napjával. Észak-Amerikában spanyol hittérítők missziós települést neveztek el róla: San Juan Capistrano kisvárosa ma is Kalifornia látnivalóit gazdagítja. Jámbor történet szerint német földön, a Freising közelében fekvő Schleissheim ferences templomában álló, rögzített Kapisztrán-szobor 1683. október 4-én a hívek szeme láttára kelet felé fordult, s szemét mintegy Magyarországra vetette. Buda vára három év múlva szabadult fel a másfél évszázados török uralom alól.

Halála 500. évfordulóján pedig kitört az ’56-os magyar forradalom és szabadságharc.